Akár közös képzéseket is indíthatnak majd az egyetemek, a bolognai rendszerben, pedig jöhetnek a 4+1 éves szakok.
Nagy változások várhatóak a felsőoktatásban, miután a terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) irányítása alá került.
Palkovics László tárcavezető tárgyalásra hívta az egyetemi oktatók érdekképviseletét, Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke arról számolt be a Magyar Nemzetnek, hogy a tervek szerint szorosabbra fűznék az egyetemek egymással, illetve a vállalatokkal való viszonyát.
A cikk szerint arról is szó volt, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan más felsőoktatási intézményeket is érinthet fenntartóváltás, vagyis az alapítványi működés. Az ITM ezt azzal magyarázta, hogy hosszú távon jobb, ha az egyetemek nem az államháztartási törvény által meghatározott keretek között működnek, hanem ennél egyszerűbb, rugalmasabb, az egyetemi létformához jobban alkalmazkodó modell szerint.
A képzési kínálat átalakítása is szóba került. Felmerült, hogy új képzési forma jöjjön létre, mégpedig úgy, hogy közös szakokat is indíthatnak az egyetemek. A bolognai rendszert felülvizsgálva bizonyos szakok esetében pedig a 3+2 éves képzési szerkezetet átalakítanák, úgy, hogy négyévesre bővüljön az alapképzés, amelyre egyéves mesterképzés épülne rá.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.