Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Évekkel ezelőtt a kormányoknak valahogy mindig pont a választások előtt ugrott be a nyugdíjemelés, illetve a13. havi juttatás ötlete. Az idők azonban változnak, és így az erősen kampánymintázatú húzások is, így ma már ott tartunk, hogy a hosszú távú elköteleződés helyett elég egy 9 ezer forintos rezsiutalvány is.
Micsoda meglepetés: épp az önkormányzati választás előtt jött rá a kormány, mennyire jók a magyar gazdaság számai, és ha már így alakult, hát miért ne lehetne adni minden nyugdíjasnak 9 ezer forintnyi rezsiutalványt – nyilván Orbán Viktor levelével együtt. Ami ugyebár fejenként egy ezressel kevesebb, mint amekkora értékben Erzsébet-utalványt kaptak a nyugdíjasok tavaly. A hivatalos indoklás szerint akkor sem a választás miatt érkezett a küldemény, hanem a húsvét miatt járt az ajándék, arról pedig már igazán nem a kormány tehetett, hogy a kettő között mindössze egy hét volt a különbség.
Ez a fajta osztogatás annyiban mindenképp új találmány, hogy korábban nem próbáltak úgy tenni a politikusok, mintha az extra juttatásoknak nem volna közük a választáshoz. Abból a szempontból is más ez, hogy ezúttal már csak egyszeri ajándékokat adnak, míg régebben nyugdíjemelést vagy 13. havi nyugdíjat kínáltak, azaz rendszeres pluszt. Igaz, a mostani utalványosztás nem is rengeti meg az államkasszát.
Összegyűjtöttük, a korábbi választások előtt milyen meglepetésekkel küzdöttek az épp kormányon lévő pártok a nyugdíjasok szavazataiért, és kiszámoltuk, mennyit ért mindez az akkori nyugdíjakhoz képest, valamint mai árakon.
2002. tavasz: 3 százalékpontos extra nyugdíjemelés
Tizenhét éve a nyugdíjemelés az infláció és a nettó keresetek emelkedésének átlaga volt, azaz például amikor 2001 végén úgy számoltak, hogy az infláció 9,3, a béremelkedés 15,2 százalékos volt, a nyugdíjemelésnek 2002-től 12,2 százalékra kellett volna kijönnie. A kormány azonban úgy döntött, 2001-ben és 2002-ben is megfejelik ezt három százalékponttal.
Azért a kampányelem már ott is megvolt: ugyan a 2000 végén elfogadott kétéves költségvetés rendelkezett erről az emelésről, a választásra készülve gyorsan még egy kormányhatározatot is írtak róla, így egy év elteltével újra bejelenthették ugyanazt az emelést. Sokan a kormány szemére vetették így is, hogy csak azt adták vissza a nyugdíjasoknak, amit 1998-99-ben a nyugdíjszámítás szabályainak átírásával elvettek tőlük – mindenesetre ma már egész furcsa visszaolvasni, hogy 2002-ben még számokról és gazdaságpolitikai koncepciókról vitatkozott kormány és ellenzék.
A juttatás mértéke: ha úgy számolunk, hogy a 2001-ben 38 374 forintos átlagnyugdíj nem 43 055, hanem 44 446 forintra nőtt, akkor megkapjuk, hogy 1391 forint, az átlagnyugdíj 3,2 százaléka az extra juttatás. Ez mai értéken 2600 forint pluszt jelent – csakhogy fontos azt is figyelembe venni, hogy ezzel a későbbi nyugdíjemelések is a magasabb alapról indultak.
2002. ősz: a 13. havi nyugdíj
A frissen hatalomra került MSZP nekiállt annak, hogy a választási ígéreteit megvalósítsa – azaz belevágtak az őszi önkormányzati választás kampányába. A nyugdíjasok esetében azonban ezen túl is mentek. Eredetileg annyi állt a párt ígéretei között, hogy visszaadják a 19 ezer forintot, amivel az ő számításaik szerint az első Orbán-kormány megrövidítette a nyugdíjasokat az új nyugdíjszámítási szabályokkal, és felemelik az özvegyi nyugdíjakat 50 százalékkal. Csakhogy Medgyessy Péter pár héttel a tavaszi választás előtt bemondta a nagy ígéretet: 2003-tól megkezdik a 13. havi nyugdíj bevezetését.
A Fidesz ekkor még meglepően őszinte volt: világossá tették, hogy a gazdaság állapota nem teszi lehetővé a 13. havi nyugdíj bevezetését. Az új kormányt ez nem nagyon zavarta, Medgyessy megmondta, hogy „a magyar gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett kizárólag szándék kérdése, hogy javítunk-e hárommillió nyugdíjas életén vagy sem”, majd fokozatosan bevezették a 13. havi nyugdíjat. Igaz, az erről szóló törvényjavaslatot már az önkormányzati választás után adták be, a kampányban még csak ígéret volt.
A juttatás mértéke: egy havi nyugdíj és 19 ezer forint extra kiegészítés, 2002-es átlagnyugdíjjal számolva, a nyugdíj 146 százaléka, mai értékén 112 ezer forint.
2006: 2-10 százalékos nyugdíjemelés
A 2006-os választásra készülve az MSZP már nem tudott annál nagyobbat ígérni, mint négy évvel korábban, de kapóra jött nekik, hogy a 13. havi nyugdíj hároméves fokozatos bevezetése ekkorra teljesedett ki. Egy kis plusz még ekkor is megpróbáltak felkínálni: 2005 végén 580 ezer, már korábban megállapított nyugdíjat felemeltek – a nyugdíjazás évétől függően – 2-10 százalékkal, az özvegyi nyugdíjat pedig 50-ről 55 százalékosra növelték.
A juttatás mértéke: 2-10 százalék, az akkori átlagnyugdíj mellett 1380-6900 forint, mai áron 2034-10 100 forint.
| A meg nem valósult ígéret – a 14. havi nyugdíj |
| Összeállításunkban azokkal a juttatásokkal foglalkozunk, amelyeket a kormánypárt nemcsak megígért, hanem meg is adott. De muszáj megemlíteni: 2006 tavaszára a Fidesz már túllépett azon a józanságon, amivel négy évvel korábban elutasította a 13. havi nyugdíj ötletét. Akkor már törvényjavaslatot adtak be a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, és Orbán Viktor megígérte, hogy kormányra kerülve ezt bevezetik. A választást az MSZP nyerte, így nem derülhetett ki, vajon bevállalt volna a Fidesz egy ilyen hangzatos, de gazdaságpolitikailag totálisan megalapozatlan ötletet, vagy valahogy visszakoztak volna. |
2010–2014: nagy ígéretek nélkül
2009–2010-ben annak, hogy az MSZP-ben tudták, bármit csinálnak, úgyis elvesztik a választást, ráadásul látszott, hogy a gazdaságban elég nagy a baj, egy előnye mindenképp megvolt: sem a kormánypárt, sem a hatalomba készülő Fidesz nem tett olyan ígéretet, amely csúnyán eladósította volna az országot. A Bajnai-kormány törvénybe írta a 13. havi nyugdíj eltörlésekor, hogy ha egyszer a GDP-növekedés 3,5 százalék fölött lesz, akkor nyugdíjprémium jár – ugyan MSZP-s politikusok néha mondogattak a kampányban olyat, hogy ez már 2011-ben megtörténhet, ezt azért nem lehetett egy percig sem komolyan venni. Végül a nyugdíjprémiumot először 2017-ben tudták megadni, akkor már Orbán Viktor jelenthette be, hogy pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok.
A 2014-es választásra készülve sem a nyugdíjasoknak szánt pluszjuttatások voltak a kampány középpontjában, az akkori varázsszó a rezsicsökkentés volt. Hogy ez mennyire volt populista lépés, mennyire tette lehetővé az ország helyzete, és hogy hosszú távon nem is jártunk annyira jól vele, azt sokszor elemeztük már mi is – de mivel nem speciálisan a nyugdíjasokat érintette, ebben az összeállításban nem érdemes ennél bővebben számolni vele.
2018: Erzsébet-utalvány
Az Orbán-kormány szempontjából szerencsésen jött ki, hogy először épp a 2018-as választás előtt fél évvel adhattak nyugdíjprémiumot, ráadásul ezzel együtt inflációs korrekciót is fizettek (azaz mivel az infláció nagyobb lett, mint az eredetileg meghatározott nyugdíjemelés, utólag a nyugdíjakat is felemelték annyival, hogy a reálértékük megmaradjon). A kormány ezt az idősek megbecsülésével magyarázta – valójában annyi történt, hogy betartották a már régóta létező törvényeket.
De pluszjuttatást is adtak, méghozzá Erzsébet-utalvány formájában. Orbán Viktor személyesen jelentette be, hogy 2017 karácsonyára minden nyugdíjas megkapja a 10 ezer forint értékű ajándékát, majd egy héttel a választás előtt, 2018 húsvétjára újra küldtek 10 ezer forintnyi utalványt. A hivatalos indoklás szerint azért, mert „azt szeretnék, hogy a gazdasági eredmények hasznát a nyugdíjasok is élveznék”.
A juttatás mértéke: 10+10 ezer forint, a 2018-as átlagnyugdíj 16,5 százaléka.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
