Nem sokon múlt, hogy egy uniós tagállam miniszterelnöke EU-pénzekkel való visszaélés miatt legyen vádlott, de Andrej Babis, mint eddig mindent, ezt is megúszta. De mit tud a Magyarországon is üzletelő cseh kormányfő, amivel több lett egy átlagos közép-európai csúcsoligarchánál?
Minden szabályos volt az EU-pénzek körül, nem kell folytatni a büntetőeljárást Andrej Babis cseh miniszterelnök ellen – jelentette be a múlt héten a cseh ügyészség. Így aztán hiába a korábbi rendőrségi gyanúsítás, nem esik meg a szégyen, hogy egy EU-tagállam vezetője ellen az uniós pénzekkel való visszaélés miatt emeljenek vádat.
De az ügynek csak jogilag van vége, a politika még sokáig fog foglalkozni vele. Már csak azért is, mert ahogy azt a magyar példákból is tudjuk, ha uniós pénzek szabálytalan elköltéséről van szó, ott az OLAF csak ajánlást tehet, a nyomozást a helyi hatóságok folytatják le. Arra pedig gondja volt Babisnak, hogy idén tavasszal, amint a rendőrség kérte, hogy vádat emeljenek ellene, egy régi szövetségesét, Marie Benesovát nevezze ki igazságügy-miniszternek.
A cseh kormányfő egy 2007-es ügy miatt kényszerült magyarázkodni – akkor még nem volt köze a politikához, ehelyett az ország egyik legnagyobb oligarchája volt. A botrány a kisvállalkozásoknak szánt EU-pénzek körül robbant ki. A Babis kezében lévő Agrofert holdingból, Csehország egyik legnagyobb cégcsoportjából kivált egy építőcég, részvénytársasággá alakult, és gyorsan el is nyert egy kétmillió eurós EU-támogatást a kisvállalkozásokat támogató keretből a Gólyafészek nevű szabadidőközpont megépítésére. Majd amint megkapta a pénzt, hamar be is olvadt az Agrofertbe. Nem csoda, hogy az OLAF-nak is szemet szúrt: csak nem amiatt volt szükség a kiválásra, hogy kisvállalkozásként jogosultak legyenek az EU-pénzre?
Gazdag apuka, bőkezű osztálytársak
A cseh Donald Trump – annyiszor emlegették így a médiában néhány éve Andrej Babist, hogy ezt leírni mára nagyjából olyan elcsépelt lett, mint alpesi devizának nevezni a svájci frankot. Egyébként is pontosabb lenne úgy jellemezni Babist, mint
egy posztkommunista oligarcha és Trump keveréke, egyben az EU első olyan miniszterelnöke, akik az uniós pénzekkel való visszaéléssel gyanúsítottak meg.
Annyiban mindenképp hasonlít Trumpra, hogy karrierje jelentős részében csak üzletember volt, későn szállt be a politikába.
Az, ahogyan Babis összeszedte az első millióját, jellegzetes kelet-európai történet, erős családi hátszéllel meglökve. Az apja diplomata volt, az ENSZ-ben képviselte Csehszlovákiát, így az ifjú Andrej is Genfben, valamint Párizsban töltötte a gyerekkora egy részét. Miután hazaköltöztek Pozsonyba, egyetemistaként nemzetközi gazdaságot tanult, majd 1978-ban, 24 éves frissdiplomásként a Chemapol Bratislava nevű cégnél kezdett el dolgozni – ennek az állami vállalatnak a feladata volt, hogy agrokémiai termékeket és nyersanyagokat vásároljon Csehszlovákia számára.
1985-ben a cég marokkói képviselője lett, így megúszta, hogy a bársonyos forradalom alatt bármelyik fél mellé is oda kelljen állnia. Azért nem csak a tehetsége és az apja segíthette a gyors karrierépítésben, hanem az is, hogy a titkosszolgálat ügynöke volt. Évtizedekkel a rendszerváltás után ugyan perelt, amikor Szlovákiában felvették az egykori spiclik listájára, de a Legfelsőbb Bíróság is ellene ítélt.
1991-ben tért haza, és úgy döntött, hogy Csehszlovákia cseh részén folytatja. Pusztán családi alapon ez nem volt evidens választás: az apja szlovák, az anyja Kárpátaljáról Pozsonyba áttelepült német. 1993 januárjában, amikor az ország kettévált, a Chemapolból addigra Petrimexre átnevezett cég megalapította az Agrofert nevű cseh leányvállalatát. Az Agrofertet nem sokkal később megvette egy svájci cég, az OFI, amelynek a tulajdonosi hátterét sikeresen eltitkolták, de ők hamar eladták a vállalatot Babisnak. Amikor megkérdezték, mégis miből volt erre pénze, azt válaszolta:
Svájcból, a gyerekkori osztálytársaitól kapott.
Akármit is gondoljunk ennek a magyarázatnak a hitelességéről, a jogászok és a könyvelők nem tudtak belekötni. A sikersztori beindult, az Agrofert éveken belül Csehország tíz legnagyobb cége közé került. A vállalat eredetileg petrokémiával foglalkozott, azóta viszont már az élelmiszeriparnak is megkerülhetetlen szereplője. Nemzetközi terjeszkedésbe is kezdett: ma 18 ország nagyjából 250 cégében van érdekeltsége. Jelen van Magyarországon is, az itteni érdekeltségei közé olyan cégek tartoznak, mint
- a Győri Sütőből átnevezett Ceres Sütőipari Zrt.,
- a mezőgazdasági gépeket forgalmazó Agrotec Magyarország Kft.,
- az egykori bábolnai szocialista mintagazdaságból átalakított IKR Agrár Kft.,
- a Devecseri Agrokémiai Kft.,
- vagy épp a napraforgóból étolajat előállító NT Élelmiszertermelő Kft.
A magyarországi cégcsoport legnagyobb tagja az IKR Agrár Kft., ennek a cégnek az árbevétele évek óta alig marad a 100 milliárd forintos álomhatár alatt, a második legnagyobb pedig az NT Élelmiszertermelő, stabilan 40 milliárd forint körüli árbevétellel.
Nem volt elég a vagyon
Babis nyugodtan lehetett volna átlagos kelet-európai csúcsoligarcha, de rájöhetett, hogy az igazi üzletet a hatalomban találhatja meg, így politizálni kezdett. 2011-ben alapította meg az ANO pártot (a betűszó az Elégedetlen Polgárok Akciója nevet takarja, de a rövidítés annyit jelent, hogy igen) – és sokan már akkor sem értették, hogy erre mi szükség volt. Babis saját indoklása az volt erre, hogy
már nagyon zavarta a korrupció, ráadásul a politikai elittel ellentétben multimilliárdosként ő úgysem akarna lopni.
Mások szerint ügyesen látta meg azt az űrt a cseh politikában, ahova egy ügyesen kommunikáló ember benyomulhat, a legnagyobb kritikusai szerint pedig egyszerűen kellett neki a mentelmi jog. Akárhogy is, nagyon gyorsan az ország egyik legnépszerűbb pártja lett az övé. Ezt annak köszönhette, hogy tényleg nagy volt a korrupció, Babis pedig gyorsan a média kedvence lett – már csak azért is, mert 2013-ra megvásárolta az ország két legnagyobb példányszámú újságjának kiadóját és a leghallgatottabb rádiót. A 2013-as választáson az ANO második lett, az utána összeállt koalíciós kormányban pedig Babist pénzügyminiszternek nevezték ki.
Nem volt igazán jó a viszony a koalíciós partnerek között: 2017-re oda jutottak, hogy Bohuslav Sobotka, az akkori szociáldemokrata miniszterelnök nyíltan adóelkerüléssel vádolta meg Babist. Ez a vád azóta sem igazolódott be, annyi viszont biztos, hogy az akkoriban meghozott adótörvényekkel az Agrofert eléggé jól járt, Babis pedig ekkorra már a második leggazdagabb cseh volt – ma pedig a Forbes már 3,6 milliárd dollárra becsli a vagyonát.
Csak az EU ne piszkálná a pénzügyeket
Csakhogy ekkor az OLAF már vizsgálódott a Gólyafészek-ügyben, és lehetett látni, hogy súlyos összeférhetetlenséget jelentene, ha az ország egyik legnagyobb cégének vezetője lenne a következő választás után a miniszterelnök. Babis az Agrofertet 2017 elején egy különleges vagyoni alapba helyezte, és azt állította, hogy nem maradt utána semmilyen befolyása a cég tevékenységére. Így pedig jöhetett a siker: 2017 végén az ANO megnyerte a választást.
Akkorra viszont már szinte senki nem volt hajlandó Babisékkal koalícióra lépni, így csak második próbálkozásra, több, mint fél év huzavona után, a kommunisták külső támogatásával tudtak kisebbségi kormányt alakítani. A miniszterek szinte egytől egyig olyan emberek lettek, akik korábban már Babis beosztottjaként dolgoztak, a politikában pedig nem sok rutinjuk volt.
Az Európai Bizottság számvevőszéke is úgy gondolta, hogy a cseh kormányt hívhatnák Babis Zrt.-nek. Az idén nyilvánosságra került jelentésük szerint összeférhetetlenség van a miniszterelnök politikusi és vállalkozói munkája között, Babis viszont állítja: nincs már köze az Agroferthez. Úgy számoltak: nagyjából 17,5 millió euró uniós támogatást kapott a cégcsoport, mióta Babis miniszterelnök lett.
Hogy hol lesz a sikertörténet vége, azt még senki nem látja. Babist ma már nem két, csupán egy oldalról szorongatják: a Gólyafészek-ügyet lezárta az ügyészség, az Agrofert összeférhetetlenségi ügyében pedig a cseh hatóságok hónapok óta nem léptek, mondván, várják az uniós jelentés végleges, cseh nyelvre lefordított verzióját.
Az ellenzék ugyan eközben akkora tüntetéseket szervezett, mint 1991 óta soha, de Babis egyelőre nyugodt lehet. A következő választásig még több mint két év hátra van, és ugyan a közvélemény-kutatásokban a kormánypárt népszerűsége alig 30 százalékos, egy széttöredezett ellenzék mellett ennyivel, ha nem is simán, de még lehet választást nyerni.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.