„A moder Kína vezetői nem fognak megelégedni azzal, hogy országukat egy többpólusú világ egyik vezető hatalmává tegyék. Céljuk az, hogy a világ egyeduralkodói legyenek” – írja Financial Timesban megjelent publicisztikájában Kornai János közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Harvard Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.

Arról persze szó sincs, hogy Kína katonákat akarna állomásoztatni a világ minden részén. Ahogy a brit birodalom esetében, az uralom megteremtésének eszközei országról országra különböznének. Egyes országok szó szerint katonai megszállás alá kerülnének. Máshol elég lenne csak a kínai elvárások szerint működő kormányokat hatalomba segíteni – véli a közgazdász.

Kornai szerint Kínában hátborzongató változások zajlanak. Hszi Csin-ping elnök vissza akar térni a klasszikus kommunista rendszerhez. „Stílusa a sztálini időket idézi.” Hszi úgy módosíttatta a jogszabályokat, hogy élete végéig elnök maradhasson. Minden nagyobb intézményben és vállalatban pártbizottságnak kell működnie, amely bizonyos esetekben felülbírálhatja a vezetőség döntéseit. Bárkit bíróság elé lehet állítani korrupció vádjával – akadnak, akik valóban bűnösök, más esetekben ez nem olyan egyértelmű. A fogvatartottakat kínozzák, a kivégzések újra rendszeressé váltak.

Kornai úgy véli, a nyugati értelmiség, önmagát beleértve részben felelős „ezért a rémálomért”, ugyanis nem csak helyeslően szemlélték Kína átalakulását, de aktívan hozzájárultak ahhoz, amikor tanácsokat adtak a kínai piacgazdaság kialakításához – ezért a halott testrészekből gyilkos szörnyet teremtő Frankensteinhez hasonlítja magukat.

A befektetők szeretik Kínát, de mindenkinek kétszer meg kellene fontolnia, segít-e Kínának olyan eszközöket kifejleszteni, amik akár fizikai, akár digitális hadviselésben felhasználhatók. A világ egyetemei kapuinak nyitva kell állniuk a kínai diákok előtt, kivéve, amikor olyan tudást akarnak elsajátítani, „amivel a modern háború arzenálját lehet felépíteni”.