Nem verhetik magukat adósságba a városok, ha a kormány szerint nem elég megalapozott a terv, amire pénzt vennének fel. Akkor sem lehet eladósodni, ha enélkül is megoldható volna a városvezetés célja.
Nehezebben verhetik magukat adósságba az önkormányzatok, ha átmegy a parlamenten a 2020-as költségvetést megalapozó törvénycsomag. Ha ugyanis egy önkormányzat olyan ügyletre készül, amely miatt eladósodna, akkor a gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint ehhez a kormány engedélye kell. Csakhogy a törvény eddig annyit írt elő: a kormány akkor tagadhatja meg a hozzájárulást, ha a városvezetés nem kötelező önkormányzati feladat ellátása miatt verné magát adósságba.
Most ezen szigorítanának. Azt is beírnák a törvénybe, hogy a kormány megtagadhatja az engedélyezést, ha az önkormányzat a célját úgy is elérhetné, hogy nem lesz adóssága. Ahogy akkor sem lesz szabad eladósodni, ha a fejlesztés, amire pénzt vennének fel, pénzügyileg nem kellően előkészített, vagy nem kellően alátámasztott.
A törvényjavaslat a falvakkal is külön foglalkozik. Eddig azokon a településeken lehetett falugondnokot foglalkoztatni, ahol 600-nál kevesebb lakos van, 2020-tól azonban 800-ra, 2022-től pedig 1000 főre emelkedik a létszámhatár. „A nyolcszáz – ezer fős kistelepüléseken is jelentkeznek azon hátrányok az intézményhiányból, vagy a közösségi közlekedés nehézségéből fakadóan, amelyek enyhítése a falugondnoki szolgáltatás feladata” – áll az indoklásban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.