Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Összegyűjtöttük az EU-s pénz égetésének legfurcsább technikáit; keresik a fővárosnál, honnan lesz pénz patkányirtásra; Emmanuel Macron kizárná Magyarországot a schengeni rendszerből. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU-csatlakozásunk napjától 2017 végéig 11,8 ezer milliárd forinttal több támogatás érkezett az EU-ból Magyarországra, mint amennyit befizettünk az uniós kasszába. Ezzel Magyarország lett az EU második legnagyobb haszonélvezője – tudtuk meg az Európai Bizottság összesítéséből. Csakhogy másodikok lettünk még egy listán: itt merült fel a második legtöbb esetben a csalás gyanúja. Arról nem is beszélve, hogy egy KPMG-felmérés szerint a források legnagyobb része még akkor is rossz helyre került, ha szabályos volt a felhasználása.
Összegyűjtöttük az uniós pénz elégetésének kreatívabb módjait. 2016-ban például az Alföldön elkészült a világ valószínűleg egyetlen, lejtő nélküli bobpályája, de szintén az Alföldön, Tyukodon 11 kilátót is építettek. Hatvanban kerékpáros kalandpark készült, amelynek két év alatt öt látogatója volt. Az értelmetlen beruházások közül is kiemelkedik a felcsúti kisvasút, ahol 857 millió forintból jött össze napi 0 és 110 közötti utasszám. Kétszer ennyi látogatót remélnek a kisvárdai látványszegénynegyed mellett felépülő öko-filmparkban. De említésre méltó példa a tiszafüredi biciklis kilátó, amelytől a főútra és egy töltésre nézhetnének fel, ha a veszélyessége miatt nem tiltották volna ki őket onnan.
Szerződést akart módosítani a Fővárosi Önkormányzat közbeszerzési bizottsága, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a patkányirtás. A pontos részletekről ugyan nem adtak ki tájékoztatást, az Index mindenesetre úgy értesült, hogy az RNBH Konzorciumot, amely tavaly nyáron nyerte el a pályázatot a patkányhelyzet kezelésére, rendkívüli irtásra kötelezték volna, és pluszpénzt adtak volna erre – ami azért is érdekes, mert tavaly épp amiatt nyert az RNBH a pályázaton, mert árban a riválisa alá ígért.
Csakhogy a szerződésmódosítást nem szavazták meg. A kormánypártiak szerint azért, mert Karácsony Gergely rávette az ellenzéki tagtársait, hogy ne fogadják el a javaslatot – más kérdés, hogy ha minden fideszes elment volna a bizottsági ülésre, akkor átmegy az indítvány. Azt így is ígérik, hogy a jövő héten adhatnak pénzt az irtásra.
Csak négy uniós országban volt nagyobb az államháztartási hiány 2018-ban, mint Magyarországon. Sőt, az EU-tagállamok fele pluszban zárta az előző évet – gyűjtötte össze az Eurostat. Mi még a mínuszos mezőnynek is a végén vagyunk azzal, hogy a hiány a GDP 2,2 százaléka volt, csak Ciprus, Románia, Franciaország és Spanyolország zárt rosszabb egyenleggel.
A magyar államadósság a GDP 70,8 százalékára csökkent a 2017 végi 73,4 százalékról. Legalábbis a magyar számítás szerint. Az Eurostat ugyanis azt állítja: a Magyar Szénhidrogén-Készletező Szövetséget is az államháztartás részeként kellene elszámolni, ami máris 71,1 százalékra növelné az államadósságot.
A hét képe: a keszthelyi Balaton-part. A képviselő-testület visszavonta a határozatát, hogy ez kiemelt fejlesztési terület legyen, a helyiek szerint azért, mert megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpörne.
Nem csak pénzt ad a Mol a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartó új alapítványba, hanem annak a kuratóriumát is Hernádi Zsolt fogja vezetni – jelentették be. A cél változatlan, 2030-ra a világ vezető egyetemei közé vinnék a Corvinust.
A Maecenas Universitatis Corvini alapítványba az állam a Molban és a Richterben meglévő tulajdonrészének egy részét tette be, a két tőzsdén jegyzett cég részvényeinek 10-10 százaléka került az alapítvány kezelésébe, az ezekből származó osztalékot is az egyetem használhatja fel. A kérdés az, mennyire kiszámítható forrás az osztalék, hiszen az nem csak a cég eredményétől, de a cégvezetés döntésétől is függ. Mindenesetre a kormány azt tervezi, hogy más egyetemeket is hasonlóképp működtetne.
Lassan nem azon múlik a jó nyugdíj, mennyi fizetése volt az embernek, hanem azon, hogy mikor hagyta abba a munkát. Az induló nyugdíj kiszámolásánál ugyanis számít az, hogy mennyit nőttek az átlagos reálbérek a nyugdíjazás előtti években, a már meglévő nyugdíjak emelésénél viszont csak azt nézik, mekkora az infláció. Mivel a reálbérek sokkal jobban nőnek, mint amennyire a pénz romlik, óriási lehet a különbség.
A legtöbben, akik nem maguk dönthetik el, hogy mikor mennek nyugdíjba, legfeljebb dühönghetnek ezen, azok viszont, akik élhetnek a Nők 40 korkedvezménnyel, jobb, ha egy kicsit számolnak. Ha például egy átlagnyugdíjat kapó nő 2016-ban nem hagyta volna abba 40 év után a munkát, hanem megvárta volna, hogy 2019-ben elérje az öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor most 37 százalékkal magasabb lenne a nyugdíja.
Húszmillió eurós indulótőkével szeretnék levadászni Kelet-Európa legígéretesebb kezdő startupjait – erről is beszéltünk az Oktogon Ventures alapítóival. Fehér Gyula, aki az IBM-et hagyta ott, hogy ismert milliárdosokkal közös befektetőcéget hozzon létre, és Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetője azt a modellt vázolták fel: pár tízezer eurótól a másfél millió euróig terjedhet az összeg, amellyel egy induló céget támogathatnak. Ez a pénz általában 1-2 évig finanszírozza a növekedést, ha ez idő alatt sikerül dinamikus bővülést elérni, akkor érdemes további befektetést bevonni.
Eddig két vállalkozásba szálltak be, a Bitrise-ba és a Recartba. Mindkettő budapesti, szoftvert ad el, főként az Egyesült Államokba, és hónapról hónapra komoly növekedést ér el. A kérdésre, hogy csakis a tech-szektorból keresnek-e cégeket, azt válaszolták: nincs ilyen megkötés, de a tapasztalat az, hogy nagy versenyelőnyt a technológia segítségével lehet elérni.
Újra kell szervezni az európai menekültpolitikát és az európai határvédelmi rendszert, mert nem működik – mondta a francia elnök. Emmanuel Macron azt is egyértelművé tette: azt szeretné, hogy azok az országok, amelyek nem veszik ki a részüket a közös menekültpolitikából, a schengeni rendszernek se lehessenek a részei.
De a franciáknak is üzent Macron: többet és hatékonyabban kell dolgozni. A gazdasági reformterveinek fő iránya az, hogy a dolgozók kapjanak több adócsökkentést, ennek az ellensúlyozására pedig visszafogják az állami kiadásokat. A nyugdíjkorhatárt azonban nem emelik meg a mostani 62 évről.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
