Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Keszthelyen mégsem lesz kiemelt fejlesztési terület a Balaton-part, a képviselő-testület ugyanis csütörtök esti ülésén visszavonta az erről szóló határozatát, miközben helyi politikusokra és meg nem nevezett befektetőkre mutogatnak. A helyiek szerint arról van szó, hogy a kormánypárti képviselők megijedtek, hogy egy helyi népszavazás mindent elsöpör.
Aggódva vették tudomásul év elején a keszthelyiek, hogy a város képviselő-testülete úgy döntött, kiemelt fejlesztési területté nyilvánítja a városban a vízparti részeket. A helyi építési szabályzatot soron kívül, januárban módosították: növelték a beépíthetőséget, módosították az építési magasságot, és eltervezték, hogy rendezik a Hullám és a Balaton Szállók környékét.
Rohamtempóban dolgoztak, hogy még a Balaton-törvény márciusi életbe lépése előtt kedvezzenek a befektetőknek. Az új jogszabály ugyanis úgy rendelkezik, hogy a törvény hatályba lépése után sem a beépíthetőséget, sem a magasságot nem lehet már növelni, márpedig a polgármester szerint az építkezésekre nagy szüksége van a városnak, mivel a 18 éven felüli turisták által befizetett idegenforgalmi adóból tavaly mindössze 78 millió forint folyt be Keszthelyen, míg Siófokon és Balatonfüreden ez az összeg megközelítette a 400 milliót.
Ruzsics Ferenc korábban úgy érvelt, „a város pénzügyi adottságai nem teszik lehetővé, hogy ilyen nagy értékű ingatlant vásároljon, felújítson és önerőből üzemeltessen”. Szerinte azért kellett a korábbi szabályozást módosítani, hogy így ösztönözzék a Balaton és a Hullám Szálló mielőbbi felújítását és hasznosítását. Előbbi 2016-ban Mészáros Lőrinc tőzsdei cégéé, a Konzumé lett, utóbbit a Pannon Tessera Hospitalis nevű cég vette meg, amelynek meghatározó részvényese volt Tiborcz István ingatlanos cége, a BDPST.
A 3 hónapos határozat
A befektetők azonban könnyen hoppon maradhatnak, a január 18-án elfogadott határozatot ugyanis a képviselő-testület április 25-i esti ülésén visszavonták. A napirendi pontok között ez volt a tizenkettedik, a „Keszthely, Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának felülvizsgálata” címet viselte, az előterjesztő Nagy Bálint alpolgármester volt. Indítványában azt írta, hogy
mivel bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után, mérlegelve azt, hogy a fenti határidők csökkentése a beruházások megvalósulása során nem jár jelentős időbeni előnnyel, valamint Keszthely teljes közigazgatási területére vonatkozóan a településfejlesztési és településrendezési eszközök felülvizsgálat alatt állnak, ezért javaslom a Balaton-part vízparti területeinek kiemelt fejlesztési területté nyilvánításának megszüntetését.
„Jó hosszú, kerek mondat” – állt fel ezt hallva a testületi ülésen a jobbikos Herold János. Azt kérte az alpolgármestertől, tegye egyértelműbbé ezt az indoklást, árulja el, „ki az, aki félretájékoztathat, és konkrétan milyen veszélyt vonhat ez maga után”. Arra is kíváncsi volt, hogy az alpolgármester „mit ért az alatt, hogy bizonyos helyi politikai csoportok tevékenysége a lakók és a városba befektetni szándékozók körében is jelentős félretájékoztatás veszélyét vonhatja maga után?”.
Érvek helyett azonban a süketek párbeszéde kezdődött el az ülésen a hvg.hu-hoz eljutott információk szerint: az alpolgármester felszólította az ellenzéki képviselőt, ha van érdemi módosító javaslata, álljon elő vele, ha nincs, ne kérdezzen olyat, ami az előterjesztésből egyértelműen kiderül. Herold János erre úgy reagált, „ha lett volna módosító javaslatom, azt tettem volna meg, én csak egy kérdést tettem fel, arra meg nem kaptam választ”.
A képviselők végül egyhangúlag, 10 szavazattal elfogadták a javaslatot, a keszthelyi vízparti terület elvesztette kiemelt fejlesztési státuszát, az önkormányzat mégsem segít az építkezőknek. Hogy miből futja majd fejlesztésre, és honnan folyik be több adó a város kasszájába, nem tudni. Az a most megszavazott előterjesztésben is benne van, hogy „a döntés eredeti szándéka a város beruházásainak elősegítése volt az önkormányzat jövőbeni fejlesztései érdekében.”
Akik izgulhatnak
Márciusban jártunk a Balaton-parti kisvárosban, a parton pusztuló szállodákat láttunk, málló vakolattal, összefirkált homlokzattal, kitört ablakokkal. Szinte semmi sem utalt arra, hogy Magyarország leggazdagabb emberének és a miniszterelnök vejének bármi köze lenne a korzóhoz.
Az új szabályozás két területet érintett, illetve érintett volna: az egyik a kikötő, ahol meghagyták a 10 százalékos beépíthetőséget, az építménymagasságot viszont 4,5 méterről 7,5-re növelték, a polgármester szerint így segítették volna az utóbbi pár évben egyre jobban működő kikötő fejlesztési lehetőségeit”. A kikötőt 2014 decemberében vette meg a Nyugati-medence Kikötőfejlesztő Kft., amely akkor még Tiborcz István tulajdonában állt.
A másik, módosítással érintett területre esik
- a Balaton Hotel,
- a Hullám Szálló,
- a Pavilonsor,
- a Balaton-parti focipálya.
A mólónál, a lerobbant Balaton Szálló területén 30-ról 50 százalékra növelték a maximális beépíthetőséget a januári döntéssel, akárcsak a Tiborcz István érdekeltségéhez tartozó, a Balaton Szállóhoz hasonlóan rossz állapotban lévő Hullámnál.
A változások érintettek egy keszthelyi sportpályát is: ennek a beépíthetősége is 50 százalék lett, és ide is szállodát képzeltek.
Kiemelt fejlesztési terület lett volna a Helikon Hotelé is. A szállót tavaly, a szezon végén bezárták, azt ígérték, ősszel felújítják. Ottjártunkkor nem úgy tűnt, hogy a környék legnagyobb, a szocialista tömegturizmust idéző szállodája idén nyárra elkészülne.
Titokzatos befektetők
Noha a helyiek szerint is ráférne a felújítás Keszthelyre, a tervek nem arattak osztatlan sikert, többen írásban is tiltakoztak, hiába. A polgármester úgy érvelt, hogy a megnövelt beépítési arány „helyzetbe hozza” azokat a befektetőket, akiket a korábbi szabályozás elrettentett.
A mostani előterjesztésben is arra hivatkoztak, hogy bizonyos helyi politikai csoportok és a városba befektetni szándékozók miatt voltak kénytelenek ezt a döntést meghozni. Konkrétan azonban sem a politikai csoportokat, sem a rajtra kész befektetőket nem nevezték meg.
A városban többen azt feltételezik, az önkormányzat megijedt attól, hogy a fejlesztések kapcsán tervezett helyi népszavazási kezdeményezés a kormánypárti városvezetés számára kedvezőtlen eredménnyel zárul. Akarja-e Ön, hogy Keszthely Balaton-parti területei kiemelt fejlesztési területnek minősüljenek? – ezzel a kérdéssel nyújtott be ugyanis helyi népszavazási kezdeményezést a tavalyi parlamenti választás után megszűnt Együtt volt elnökségi tagja, Molnár Tibor. A kérdést a helyi választási iroda jóváhagyta, az aláírásgyűjtés a jövő héten kezdődött volna.
A hvg.hu úgy értesült, hogy a képviselők döntése után az aláírásgyűjtés okafogyottá vált, a szervezők lefújják a kezdeményezést, inkább a közelgő választásokra koncentrálnak: Hadházy Ákos jelenlétében megalakították a Kossuth Kört és a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesületet, utóbbi színeiben közös jelöltet állítanak az őszi önkormányzati választásra.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
