Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tízezrek hiányoznak a munkaerőpiacról, a cégek egy része mégis nyűgként tekint a munkásokra, ezért az állások feltöltését inkább erre specializálódott vállalkozásokra bízzák. Jobb lenne, ha a munkáltatók változtatnának a szemléletükön, mert a „kölcsönmunkás” gyorsan odébb áll.
Egy multinál meghirdetett állásra jelentkeztem, de csak a helyszínen derült ki, hogy nem vele, hanem egy vállalkozóval kötünk szerződést, lényegében az fog majd kölcsönadni a cégnek
– meséli egy munkás, aki Kecskemétre jelentkezett egy szerszámgépgyártó álláshirdetésére. Az, hogy nem a gyár alkalmazottja lesz, hanem a kölcsönzőcégé, elsőre nem tűnt aggályosnak. A kölcsönző vállalta a szállás biztosítását, és a bér rendezését. Végül a munkás öt hónap után otthagyta az állást, mert nem azt kapta, amit ígértek neki.
| Így működik a rendszer |
| A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat listája szerint 860-nál is több munkaerő-kölcsönző cég van. Korábban főként olyan vállalatok fordultak a kölcsönzőkhöz, amelyeknél időszakosan kellett a pluszmunkaerő. A jelenlegi munkaerőhiány miatt túl macerássá vált a munkaerő felhajtása, ezért egyre többen szabadulnak a nyűgtől, és inkább egy külsős céget bíznak meg ennek az intézésével. Így lényegében egy állásra jelentkező végül nem az állást biztosító üzemmel, hanem a beiktatott külsőssel állapodik meg. 2017 decemberétől ugyan szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük a kölcsönzőknek (be kell jelenteniük a kormányhivataloknál ezt a tevékenységet, biztosítékot kell rögzíteni, stb..), de még így is előfordul, hogy a munkások messze nem azt kapják, amire vállalkoztak. |
„Hónapról hónapra csökkent a bérem, a szálláson meg majdnem kidőlt a fal mögülem”
„Az állásinterjúra az „anyacéghez” kellett mennem, a kölcsönző vállalkozó a lelkemre kötötte, hogy mondjam azt, szerb vagyok. Azóta sem tudom, hogy miért, de később, amikor a gép mellé álltam, láttam, hogy szinte mindenki Szerbiából jött” – idézte fel a belépés körülményeit a férfi, aki azt is elmesélte, hogy tavaly szeptemberben még 180 ezer forintot kapott kézhez, majd az idén januárra már jóval kevesebbet, 130 ezer körüli összeget utaltak a számlájára. A szálláson tucatnyian laktak, ráadásul, egyszer, ahogy nekitámaszkodott a falvédővel eltakart falnak, az majdnem kidőlt mögüle. „Mállott az egész ház” – tette hozzá a férfi, aki betanított segédmunkára jelentkezett, de a helyszínen már azzal szembesült, hogy neki kell beállítani a gépet is. Betelt nála a pohár, öt hónap után otthagyta a céget.
Azt már egy internetes fórumon találtuk egy konkrét munkaerő-kölcsönző céggel kapcsolatosan, hogy a munkavállaló vizsgálatra ment a háziorvoshoz, majd ott kiderült, hogy nem látják el, mert valószínűleg nem fizették utána be a társadalombiztosítást. Nemrég írtunk egy húsiparban dolgozó hentesről, aki papíron minimálbért kapott, de valójában ennek majdnem a dupláját kapta kézhez. Nem ez az egyetlen csapda a munkaerőpiacon.
Trükközni sokféleképpen lehet
A rendszer úgy működik, hogy a munkásokat megrendelő cég egy fix összeget fizet a munkaerőt kölcsönző vállalkozónak, aki például vállalja a munkások elhelyezését is. A szállás minőségének, lakhatóságának biztosítása ebben az esetben a kölcsönző feladata. Az pedig már az ő dolga, hogy milyen helyekre hány embert zsúfol be. Minél olcsóbban kihozható a szállás, annál több marad a fix összegből a vállalkozónak.
A hirosveny.hu kecskeméti hírportál írt tavaly ősszel egy másik "takarékoskodási" módszerről. A városban meglehetősen elszaporodtak azok a házak, amelyekben szemlátomást vendégmunkásokat szállásoltak el, de a helyi önkormányzatnál ezeknek nem volt nyoma a nyilvántartásban, holott a munkásszállásokat be kellene jelenteni.
A harmadik trükközési lehetőség a fizetésekkel függ össze. Ilyenkor a dolgozó papíron minimálbért keres, a többit meg zsebbe kapja. Így összességében a pénzénél van, nettóban megkapja az adott ágazatban jellemző átlagot. Csakhogy a minimálbér fölötti "zsebpénz" járulékait ügyes kezek lecsípik és elteszik. Mondhatni megspórolják. Az ágazat egyik egykori szakszervezeti vezetője arra is felhívta a figyelmünket, hogy sok munkaerő-kölcsönző cég külföldi munkavállalók lízingjével is foglalkozik, igazán nagy pénz abból van. Trükközni pedig úgy lehet, hogy az onnan származó bevételből "szükség esetén" át lehet csoportosítani forrásokat a hazai munkások minimálbér fölötti „bérkiegészítésére”. A trükköző kölcsönzők kijátsszák a hatóságokat, az államot, de a legrövidebbet a munkavállalók húzzák. Nagyjából százhatvanezer munkást „forgalmaznak” a kölcsönzők, ők a legkiszolgáltatottabbak. Ezek az emberek jellemzően képzetlenek, ötvenen túliak, vagy éppen alig a munkaerőpiacra kikerülő, legfeljebb nyolc általánost elvégzett fiatalok, illetve vendégmunkások.
Tavalyelőtt a Friedrich Ebert Alapítvány készített egy tanulmányt, amelyben negyven, kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatott személyt kérdeztek meg. A válaszok alapján arra jutottak, hogy egyfelől ugyan a mobiltást segítik a „lízing”-cégek, ugyanakkor a munkavállalók jóval kitettebbek a visszaéléseknek, alacsonyabb bért kaphatnak, mint az alkalmazottak, és a felmerülő munkahelyi gondok, visszaélések miatt nincs hova fordulniuk. Január vége óta a munkaügyi ellenőrzések fókuszában éppen a munkaerő-kölcsönző cégek vannak, itt elsősorban a fiktív kölcsönzést vizsgálják, tehát főleg azt nézik meg, hogy egy vállalat nem a korábbi alkalmazottait „foglalkoztatja-e vissza” kölcsönzött munkaerőként.
Bár a termelő cégeknek a kölcsönzés megtakarítást és a macerától való megszabadulást is jelenti, a munkaerőpiaci szakemberek szerint ideje volna váltani, és inkább magasabb fizetéssel, a körülmények javításával nem csak odacsábítani, hanem meg is tartani a munkavállalókat.
Még mindig hatszázezer lehet a feketén-szürkén foglalkoztatottak száma
„Eddig csak fizetgettünk, te dolgozgattál, mostantól fizetünk, te pedig dolgozzál” – ilyen szemléletváltást javasolt egy múlt héten rendezett szegedi konferencián Baja Sándor, az egyik legjelentősebb nemzetközi hálózattal rendelkező munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cég vezetője. A szakember arról beszélt, hogy egy negyvenezer fős mintán alapuló kutatásuk szerint az első motiváló tényező a munkavállalók számára a pénz, de e mellett a megfelelő munkavégzési feltételek, körülmények biztosítása, a teljesítmény elismerése is nagy súllyal esik a latba.
Baja szerint szakítani kell azzal, hogy a munkaadók csak nyűgnek tekintik a munkavállalókat. A munkaerőhiány, és ebben nincs semmi újdonság, az európai országokat is sújtja, Hollandiában évente százezren, Németországban pedig milliók hiányoznak a munkaerőpiacról. A Magyarországon munkát vállaló szerbek, ukránok is továbbállnak, így sokkal több energiát kell fordítani a munkaerő megtartására is. „Az ukránok már lejárt lemez, jönnek a burmaiak és a vietnamiak” – mondta a szakembernek egy Magyarországon működő multi humánerőforrás-szakembere. Baja Sándor szerint még itthon is vannak tartalékok, az általa ismert kormányzati adatok azt mutatják, hogy még mindig hatszázezer ember dolgozik feketén-szürkén.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
