Aszódi Attilával, a január 15-vel távozó paksi bővítésért felelős államtitkárral készített interjút az Index.

Elkötelezetten szolgálta a paksi bővítést, aztán egyszer csak kirúgták

Az egykori államtitkár azt mondta, minden ellenkező híresztelés ellenére nincsen költségtúllépés a projektben, azt azonban elismerte: a határidők nem tarthatók,

reálisan egy év csúszás legalább várható. Az új blokkok 2032-es indulásának hírét azonban cáfolta.

A késést azzal indokolta: az európai uniós vizsgálatok alatt, 2015 novemberétől 16 hónapon át állt a projekt, a fővállalkozói szerződés fel volt függesztve. Az európai előírásoknak való megfelelés tehát több ponton is időigényes volt, ami valóban késedelmet okozott, ennek mértéke megközelíti a két évet, de ez sem a megrendelőnek, sem a fővállalkozónak nem róható fel, mondja Aszódi.

Ezen túl látható késedelem a tervezés-engedélyezés folyamatában is. Az Országos Atomenergia Hivatal nem számít arra, hogy idén megkapja a létesítési engedély-kérelmet, pedig ennek az EU-s folyamatok okozta csúszást is figyelembe véve 2018 nyara óta a hatóság asztalán kellene lennie.

Arra a kérdésre, hogy mi vezetett a felettesével, Süli János szakminiszterrel való szakításhoz, annyit elárult:

volt súrlódás köztük abban, hogy a kormánynak valójában rá kellene-e látnia arra, hogy a Paks II. projektcégben pontosan mi történik. Szerinte rá kellett volna.

Azt is elismerte, a Roszatom valamelyest túlvállalta magát, egyszerre ugyanis többfelé építenek atomerőműveket: Üzbegisztánban, Szerbiában, Egyiptomban, Törökországban, Kínában, Bangladesben, Indiában, Fehéroroszországban, de Finnországban is.

Azt is cáfolta, hogy a hazai beszállítói arány 10-15 százalék lesz csak, az államközi szerződés 40 százalékot tűzött ki, erre is törekszenek, noha azt elismerte,

ez komoly erőfeszítéseket igényel, hiszen a magyar nehézipar már nincs ott, mint a '70-es '80-as években.

A Duna vízállásával kapcsolatos problémákról elismerte, hogy valóban kell beszélni. A nyár során ugyanis a természet valóban olyat mutatott, amit korábban nem: soha nem látott mértékben alacsony vízállásokat, ráadásul augusztustól egészen októberig, mindemellett a víz hőmérséklete is magas volt, mondta.

A környezetvédelmi engedély szempontjából ugyan nincsen gond, hiszen az a hatályos jogszabályokkal összhangban áll, de a felhúzandó létesítmény szintjén jelentkeznek műszaki kérdések, de ezt a beruházó feladata megoldani. A szabályozások világosak: a Duna nem lehet 30 foknál melegebb, és nem engedhetnek vissza 33 foknál melegebb vizet a folyóba, fejtette ki az exállamtitkár.