A "Trump nagykövete zsarolni próbál német cégeket" című írás szerint Richard Grenell berlini nagykövet levélben fordult az érintett vállalatokhoz, kiemelve, hogy a "szankciók jelentős kockázatát vonja maga után", ha továbbra is részt vesznek az orosz földgázt a Balti-tengeren keresztül, Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító vezetékhálózat kiépítésében és működtetésében, vagy általában véve az orosz energiaexportban.

A lap szerint ez "tabu a diplomaták világában". Hozzátették, hogy a címzettek zsarolásként értelmezik a levelet. A német külügyminisztériumban sem talált megértésre a nagykövet lépése – áll a beszámolóban, amely szerint kormányzati illetékesek közvetlenül washingtoni partnerekkel kívánnak kapcsolatba lépni az ügy miatt.

A nagykövetség egy szóvivője a Bild am Sonntagnak azt mondta, hogy a levél "nem fenyegetésként értendő, hanem az amerikai politika világos üzeneteként".

A nagykövet a levélben kifejtette, hogy az Északi Áramlat-2 és a Török Áramlat földgázvezeték feleslegessé teheti az európai értékesítésre szánt orosz földgáz ukrajnai tranzitját, aminek révén Ukrajna elveszítené biztonságpolitikai jelentőségét. Így tovább emelkedne az orosz beavatkozás veszélye Ukrajnában, az Európai Unió pedig az energiaellátásban kiszolgáltatottá válna Oroszországnak. Így a két földgázvezeték építését támogató cégek valójában "aláássák Ukrajna és Európa biztonságát" – írta Richard Grenell.

Az Észak Áramlat-2 földgázvezeték németországi szakaszának építése tavaly májusban kezdődött el. A beruházással két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővítik az Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot.

A projektben a Gazprom orosz gázipari vállalat több európai céggel társul, így a Wintershall és az Uniper német csoportokkal, a holland–brit Shell-lel, az osztrák OMV-vel és a francia Engie-vel (korábbi nevén a GDF Suez). 
Az Ukrajnát szintén elkerülő Török Áramlat két ága egyenként évi 15,75 milliárd köbméteres kapacitású lesz, az egyik Törökországot, a másik pedig Törökországon keresztül Délkelet- és Közép-Európa országait látja el orosz földgázzal, a vezetékrendszert még építik – írta az MTI.

Korábban megírtuk, hogy az USA berlini nagykövete a Handelsblatt portálnak azt nyilatkozta: „Nem akarom ezt a vezetéket, de azt sem akarom, hogy úgy tűnjön, mi, amerikaiak diktálunk. Azt szeretném, ha maguk az érintettek állnának el ettől.”

Varsóban egyenesen új Molotov–Ribbentrop-paktumot emlegetnek. (Hitler és Sztálin 1939-ben kötött megnemtámadási egyezményt egymással, felosztották egymás között Európa keleti felét, nem sokkal később pedig megindultak a német és a szovjet csapatok Lengyelország ellen.) Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter a Handelsblattnak úgy nyilatkozott, hogy "ez a vezeték megölné Ukrajnát".

Egyértelműen fogalmazott a német külügyi államtitkár egyértelműen fogalmazott: ”nem akarjuk, hogy Európa energiapolitikáját Washingtonban döntsék el”.