A főtanácsnok a magyarországi mezőgazdasági földterületeken fennálló haszonélvezeti jogok megvonásával összefüggésben az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési ügyben tette közzé indítványát. Ebben annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy Magyarország e jogok megvonásával egy idén márciusi ítéletben megállapított módon (pdf) megsértette a tőke szabad mozgásának elvét – olvasható az Európai Unió Bíróságának közleményében.

A kötelezettségszegési eljárás még 2014-ben indult Magyarország ellen, miután a földtörvény 2013-as módosítása kimondta: megszűnik minden olyan fennálló, határozatlan idejű vagy 2032 után lejáró haszonélvezeti jog, amelyet nem közeli hozzátartozók közötti szerződéssel alapítottak. A kormány célja ezzel az volt, hogy az úgynevezett zsebszerződéseket megszüntessék, mielőtt – 2014. május elsején – megszűnik az uniós állampolgárok földvásárlási moratóriuma. Ezek a szerződések ugyanis éppen azért köttettek, hogy a moratórium lejárta után a földeket megvásárolhassák azok a magánszemélyek, akik jó ideje művelték.

Az eljárás során nem sikerült meggyőzni a magyar kormányt arról, hogy a törvénymódosítás uniós jogot sért, az Európai Bizottság pert indított.

A főtanácsnoki indítvány nem köti az Európai Bíróságot, ám az ítélet szinte mindig megegyezik azzal.

Elkaszálta az Európai Bíróság a zsebszerződések felbontását

Aránytalan és az uniós joggal ellentétes volt a magyar törvény a zsebszerződések felbontásáról - mondta ki az Európai Bíróság.

Így volt ez a márciusi ítélet esetében is, amely ugyancsak a zsebszerződésekkel kapcsolatban született. Ahogy megírtuk, a magyarországi bejegyzésű, de német állampolgárok tulajdonában levő Segro Kft. és Günther Horváth osztrák állampolgár, illetve a Vas megyei kormányhivatal illetékes földhivatala közötti jogvitákat a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság terjesztette az uniós igazságszolgáltatási testület elé.