Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Annyira furcsa volt a szegénységről szóló adat, hogy a statisztikusokat kérdeztük meg, mi történt. Elmagyarázták, mi a változás oka.
Vagy kijött kétmillió magyar a szegénységből, vagy valami nagyon furcsa dolog történt a számokkal – írtuk a múlt héten, amikor kijöttek az Eurostat friss adatai. Azt hozták ki ugyanis, hogy egyetlen év alatt 50,8-ról 31,5 százalékra esett azoknak a magyaroknak az aránya, akik nem tudnának kifizetni egy váratlan kiadást. Ekkora esés nem volt egyetlen más országban sem, azt pedig nem részletezte az uniós statisztikai hivatal, hogy mi a változás oka. Így aztán a KSH-hoz fordultunk, hogy magyarázzák el, változott-e a módszertan, vagy mi történt.
A válasz most érkezett meg. Ebben megerősítették: valóban volt változás, egész egyszerűen a kérdés lett más. Korábban ugyanis úgy szólt a kérdés: „képes volna-e az önök háztartása egy nagyobb összegű váratlan kiadás fedezésére”. Most viszont az Eurostat azt kérte tőlük, hogy egy konkrét számot, a szegénységi küszöböt írják be a kérdésbe. Így a kérdés már úgy szólt: „képes volna-e az önök háztartása egy 74 ezer forint összegű váratlan kiadás fedezésére”.
A módszertan mellett azért amiatt is csökkent a mutató, mert egyre többeknek van legális munkája, és nő a reálbér, de azt természetesen nem lehet tudni, hogy mennyi ennek a hatása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
