Gazdaság hvg.hu 2018. november. 08. 15:44

Miért érezzük nagyobbnak az inflációt, mint ahogy a KSH méri?

Ha az áremelkedés gyorsul, rendszerint a hivatalos adatokat meghaladó drágulást érzékelnek a fogyasztók. Vagy a hivatalos adatok torzítanak?

Mindenkinek van egy vagy több személyes kedvence, ami megerősíti azt a benyomást, hogy a statisztikailag kimutatott inflációs rátánál összességében sokkal jobban elszabadultak az árak – olvasható az e heti HVG Gazdaság rovatában.

Az inflációt nagyjából ezer reprezentáns árából számolja ki a KSH: a nagy forgalmú, keresett, könnyen összehasonlítható termékekből és szolgáltatásokból, az ország különféle pontjain havonta nyolcvanezer tételt listáznak. Nem hibátlanul, mert a szeptemberi árlistán például még szerepelt a Magyar Nemzet.

Magyarországon a rezsicsökkentés óta a nyomott hatósági energiaárak most is szépítik az inflációs mutatót. A háztartási energiával szemben az üzemanyagoknál csillapítatlanul megjelenik a kőolaj világpiaci ármozgása, amit tovább súlyosbít a forint gyengülése.

A forint gyengülése a személygépkocsik és az alkatrészek árában is azonnal megjelenik, a szervizdíjakat pedig a munkaerőhiány miatti béremelések nyomják felfelé.

Az új és a használt lakások ára sem része a fogyasztóiár-statisztikának, pedig az inflációs „élményhez” hozzájárul.

Részletek az e heti HVG Gazdaság rovatában.

HVG
zöldhasú
Hirdetés
Élet+Stílus Nemes Nikolett 2025. március. 08. 15:00

„Bevett magyar szokás, hogy a hatalom minden válságnál megpróbálja visszatolni a konyhába a nőket”

A patriarchális állam a nőket egyfajta tartalékseregként kezeli; minél rosszabb helyzetben van egy nő, annál kiszolgáltatottabb a „terelgetésnek”. A láthatatlan munka, a foglalkoztatási szegregáció, az állami szociális politika visszásságai mind hozzájárulnak a nők kiszolgáltatottságához, és növelik az elszegényedésük veszélyét, az egyedülálló anyáknak szociális védőháló híján pedig kifejezetten kétségbeejtő a helyzete.