Nem spórolunk sokkal többet, mint a válság éveiben, de legalább az eladósodottság csökkent.
Ahogy nőnek a fizetések, úgy tudnának egyre többet spórolni a magyarok, de a megnövekedett jövedelemből csak egy kicsit többet tesznek félre, mint korábban. Az Eurostat felmérése szerint a háztartások bevételeinek 9,6 százaléka ment a megtakarítások közé – 2009 óta alig változott ez a szám.
Az ezredforduló óta a legrosszabbul a válság idején álltunk, 2008-ban 6,9 százalék volt a megspórolt pénz aránya, bár már 2009-re visszatért a mutató 9 százalék fölé. A legtöbbet 2006-ban tették félre az emberek, akkor a jövedelem 11,2 százaléka ment a megtakarítások közé. A megspórolt összeg így is nő, hiszen ahogy az átlagkereset növekszik, a mostani fizetés 9-10 százaléka többet ér, mint a 2010-esé. Az EU egészében az arány 2000 óta 10 és 13 százalék között van, most épp 10,8 százalékos.
A magyarok eladósodottsága azonban látványosan csökken. A legfrissebb adat erről 2015-ös, ekkor a háztartások jövedelmének 39 százalékát érte el az összes adósság. 2010-ben ugyanez a szám még 68 százalék volt, a 2015-öshöz hasonlóan alacsony arányt utoljára 2005-ben mértek.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.