Hangsúlyozta, hogy a magyar termelők jelentős bevételtől esnek el a csomagolás hiánya miatt. Hozzátette ugyanakkor, hogy Európában mézhiány van, miközben a magyar termelés évente 15-20 ezer tonnával meghaladja a belföldi fogyasztást, ezért – mint hangsúlyozta – kiválóak a kiviteli lehetőségek. A miniszter szorgalmazta azt is, hogy rövid távon legalább a másfélszeresére kell emelni a belföldi mézfogyasztást.

Az agrártárca tavaly év végén, a kínai-magyar tárgyalásokon komoly lehetőséget látott a távol-keleti piacban, arra hivatkozva, hogy Kínában akár a duplájáért is megvásárolhatják a magyar mézet, mint az Európai Unióban.

„Meglepődtünk” – így reagált egy méztermeléssel foglalkozó cég tavaly decemberben az agrártárca akkori bejelentésére. Kiderült, hogy már szállítanak Kínába mézet, nem is kis mennyiségben. A termék többnyire a gyárkapuban kel el, innentől kezdve a közvetítő intézi az engedélyeket, a vámoltatást. Arról azonban nincs senkinek információja, hogy a kínai exporthoz szükséges bürokrácián egyszerűsítenek-e valamit, vagy ezen a területen számíthatnak-e segítségre a termelők.

"Nem tudjuk, hogy pontosan mit takar a tárca bejelentése, de az biztos, hogy van benne fantázia" – mondta a hvg.hu-nak decemberben Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke, aki úgy vélte, hogy Kínában egyre nagyobb az igény a minőségi élelmiszerekre, így azokért jóval magasabb árat is hajlandók megfizetni, miközben ők olcsó mezőgazdasági termékekkel árasztják el a világot, nem utolsósorban „méheket sosem látott” mézzel is.

Az agrártárca bejelentéséről szólva a szakember azt mondta, hogy ugyan kaptak egy kínai cégkapcsolatot, amelyen keresztül elérhető az exportőrök listája, de ennél konkrétabb intézkedés nem volt a tárca részéről. „Volt már korábban is kínai delegáció Magyarországon, akik a magyar minőségi méz felől érdeklődtek” – magyarázta az egyesületi elnök. De a kínaiak óvatosak, a jelek szerint véletlenül sem akarják azt visszavásárolni, amit korábban ők maguk adtak el az európai piacon.

Bross Péter szerint az egyáltalán nem furcsa, hogy pont annak a Kínának akarunk mézet eladni, amely pancsolt mézzel árasztja el a világpiacot. „Azt lehet látni a kínai piacon, hogy mindent megfizetnek, ami import, így a bort, a húst is, és talán majd a mézet is” – utalt Bross Péter arra, hogy Kínában, bár óriási mennyiségben gyártják az olcsó és lényegében ócska termékeket, de a minőséget hajlandók megfizetni. A szakember szerint fel is kell készülni az exportra. Ide ugyanis a minőség mellett mennyiség is kell.

"Egy-egy üveg mézzel nem fognak velünk szóba állni"– mondta a szakember, aki szerint akkor van realitása a Kínával való kereskedésnek, ha nagyobb mennyiséget képes kínálni a magyar termelői csoport. Húszezer méhész termel évente 25 ezer tonna mézet, ebből 7-8 ezer tonna az itthoni piacon fogy el, a többit, 15-20 ezer tonnát az európai piacon, elsősorban Olaszországban, Franciaországban és Németországban adunk el, de ötödikként a sorban már ott van Japán is, holott erre a piacra 15 éve nem sikerült eladni egy csepp mézet sem.

Az európai piacon egy kilogramm magyar mézért két eurót fizetnek átlagosan, ami messze az alatt van, amennyit az ázsiai piacokon remélnek a termelők, itt ugyanis legalább a kétszeresét várnák.
Nagy István a közrádiónak adott interjúban azt is elmondta: a minisztérium minden eszközzel azon dolgozik, hogy kiderítse, miért pusztultak tömegesen a méhek az elmúlt hetekben. A háttérben összetett jelenség állhat, mivel külföldön is ugyanez történt, eredetére azonban egyelőre nincs magyarázat.