Magyarország versenyképességének javítása a téma.
Ősszel tesz javaslatot a kormánynak a Nemzeti Versenyképességi Tanács arról, hogyan lehetne növelni Magyarország versenyképességét. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter, a tanács elnöke jelentette be a testület ülése után. Beszélt arról is, hogy a tanács elmúlt két ülésén három gazdaságfejlesztési stratégiáról tárgyalt, ezek a következők:
- a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara terve: még júniusban mutatták be, szerepel benne egyebek között az idősek továbbfoglalkoztatása,
- az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaanyaga: elemzi és indokolja, hogy mely globális megatrendek határozzák meg a magyar gazdaságpolitika mozgásterét, de vizsgálja a hazai gazdaságpolitika rendszerváltoztatás óta eltelt kulcsfontosságú folyamatait is, különös tekintettel a duális gazdaságszerkezet létrejöttére,
- a Magyar Nemzeti Bank 180 pontos javaslatcsomagja: nemzetközi statisztikákkal összevetve bizonyítja, hogy a magyar gazdasági növekedést a mennyiségi jellemzők helyett a minőségi javulásra kell építeni, ehhez pedig a termelékenység növekedése szükséges.
Varga Mihály itt jelentette be azt is, hogy a versenyképesség szempontjából különösen fontos a nyelvtanulás hatékonyságának növelése, ezért a tanács júliusi ülésen úgy döntött, a kormány elé terjeszti azt a javaslatot, amely szerint diákhitelt lehetnek felvenni a nyelvtanulásra, emellett ösztönöznék az idegennyelvi-táborok szervezését és a külföldi filmek feliratozását.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
