Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagyprojektekre kiszórt uniós támogatások, vizes vb, Liget projekt – remek évet zártak azok a magyar cégek, amelyek az állami beruházásokból élnek. Egészen jól behatárolható körről van szó, egészen kiszámítható üzleti modellel.
Amikor egy forró júliusi éjszakán Cee Lo Green fellépett egy bő egymilliárdból megépített színpadra, hogy rutinból lenyomja két slágerét, az amerikai énekes aligha képzelt többet abba a pár percbe, mint egy haknit a sok közül. A magyar nézők azonban tudták: a FINA vizes vébé 3,4 milliárd forintból összedobott megnyitója csodaszarvassal, operettbetéttel és a vörös lebernyegbe bújt amerikai zenésszel együtt azt hivatott mutatni: a magyar államnak telik bármire.
A világbajnokságra szánt költségvetés elszabadulása épp elég muníciót tartogatott a magyar sajtónak is. Most pedig, hogy a 130 milliárdos beruházásban érintett cégek sorra teszik közzé éves beszámolóikat, már azt is tudjuk, ki lett az igazi bajnok a nagyszabású eseményen – és az állami megbízásokkal hizlalt, jobbára kormányközeli vállalkozók által vezetett cégek között.
A vizes vébén a legtöbb érmet a magyar versenyzők közül Hosszú Katinka nyerte ugyan, az igazi győztes azonban a budapesti versenyek legtöbbjének helyet adó – mellesleg ismeretlen feltételek mellett Hosszúék cége által is hónapokig használt – Duna Aréna építője, a Market Építő Zrt. lett. Garancsi István cége távolról sem csak állami megrendelésekből él, ám az a 46 milliárd, amelyet az arénáért szakított, látható tétel volt 2017-es mérlegében is.
A cég 20 milliárddal tudta növelni nettó árbevételét 2017-ben az előző évihez képest. Összesen 107 milliárdot szerzett a társaság, ez a szám 2015-ben, az építőipari boom előtt még kevesebb mint a fele, 51,6 milliárd volt.
A tavalyi bevételből 6,3 milliárd forintnyi profit maradt az év végére – ehhez az is hozzájárult, hogy a társaságnak mindössze 179 millió forint társasági adót kellett befizetnie a költségvetésbe 6,5 milliárdos adózás előtti eredményéből. Az adózott eredmény nagy részét pedig ki is vették Garancsiék: 5,35 milliárd forintot fizetnek ki osztalékként. (Garancsi másik, az online pénztárgépek chipjeit szállító cégéből is félmilliárdot vettek ki a tulajdonosok, ott az árbevétel egyébként 2,3 milliárd forint volt.)
Pörgés Paáréknál
A világbajnokság emblematikus épülete azonban nem az uszoda lett, hanem a Batthyány térnél több mint hárommilliárdból felhúzott, majd olyan gyorsan elbontott ugrótorony, hogy sokan jobban emlékeznek az árára, mint magára a kétszer használt szerkezetre. A 3,1 milliárdos torony a West Hungária Bau Kft. munkája – Paár Attila győri cége azonban nem csak ezen a megbízáson szakított tavaly, és a jövő is fényes, hiszen a következő budapesti óriásberuházás, a Liget projekt is tartogat megbízásokat a számára: a cég újíthatta fel a Szépművészeti Múzeum Román csarnokát, most pedig mélygarázst építhet a Városligetnél.
Ami a tavalyi évet illeti, a WHB összességében 25,4 milliárdról 41,4 milliárd forintra növelte árbevételét, adózott eredménye még nagyobb arányban, 2 milliárd forintról 5 milliárdra nőtt, ebből 2,5 milliárd forintot vettek ki osztalékként a tulajdonosok, Paár Attila és társai.
A WHB-hoz tartozó – a ZÁÉV-vel konzorciumban a Puskás Ferenc Stadion építését is elnyerő – Magyar Építő Zrt. miatt sem panaszkodhat a tulajdonos. A cég bevétele 9,9 milliárdról 24,5 milliárd forintra ugrott, így nem váratlan, hogy az adózott eredmény is jelentősen nőtt, 429 millióról 1,2 milliárdra. És ezt úgy, ahogy van, osztalékként fizetik ki.
A győri vállalkozó érdekeltségébe tartozik azonban egy cég, amelyikről jóval többet hallhattunk az elmúlt hónapokban: ez az Elios Innovatív Zrt., amelynek egyelőre nincs különösebb oka az aggodalomra – és nem csak azért, mert a magyar kormány ellenáll annak, hogy az országot beléptesse az EU-pénzekkel való visszaéléseknél eljáró Európai Ügyészségbe.
Tiborcz István volt cége árbevételét 1,67 milliárdról 4,9 milliárd forintra tudta növelni. Ez persze nem a csúcs, 2014-ben 3,5 milliárd, 2015-ben pedig – jobbára az OLAF által is bírált megbízásoknak köszönhetően – 7,7 milliárd forint volt a cég bevétele.
Tavaly az Eliosnál a saját tőke 219 millióról 426 millió forintra nőtt, adózott eredményét pedig 74 millióról 282 millióra tudta feltornázni a cég. Ezt pedig, gyakorlatilag ahogy van, osztalékként kifizetik. Az eredménytartalék az év elején és végén is 114 millió forint volt – ez aligha lenne elég, ha az állam valóban visszakérné a Brüsszel által gyanúsnak ítélt 13 milliárd forint támogatást.
Mészáros, a bankszámlatulajdonos
És ha már az uniós támogatásoknál tartunk: itt a bajnok a nemzet gázszerelője, Mészáros Lőrinc, akinek az érdekeltségei szerezték meg tavaly a támogatások egytizedét. A volt felcsúti polgármestert olvasóink a vizes vébé megnyitóján is szívesen látták volna ugyan – amint bojlert szerel –, ám szerteágazó cégbirodalma építőipari társaságai nem a FINA rendezvényén gazdagodtak 2017-ben.
Több mint duplájára nőtt a bevétele a főleg vasúti fejlesztésekben érdekelt R-Kordnak. A cég 17 milliárd forintról 36,4 milliárd forintos nettó bevételt ért el például egy jelentős kelet-magyarországi vasúti fejlesztésből. A megbízásoknak köszönhetően 7,5 milliárd forintos profitra tett szert – a tavalyi 3,6 milliárd után. Ezt teljes egészében a cég eredménytartalékába helyezik.
A család magasépítő cége, a Fejér B.Á.L. Kft. is jó évet zárt: a 2015-ben alapított cég egy évvel később már 3,23 milliárd, tavaly pedig 10 milliárdot is meghaladó árbevételre tett szert. A profit pedig eközben 319 millióról 798 millió forintra nőtt – ebből 750 millió lett az osztalék.
Szárnyalt közben a cégcsoport legismertebb építőipari tagja, a Mészáros és Mészáros Kft. is, amelyre olyan nagyprojekteket bíztak, mint a Felső-Tisza töltésének emelése vagy a szilvásváradi lovasközpont. A társaság 9,2 milliárdról tudta megduplázni árbevételét, a 19,8 milliárdból – ennek legnagyobb része uniós pénzből finanszírozott megbízás volt – 3,7 milliárd forintos profitot sikerült elérni. Ezt pedig teljes egészében kifizetik osztalékként, amit azzal indokol a taggyűlés – a Mészáros házaspár és Halmi Tamás, a cég ügyvezetője –, hogy a kifizetés nem veszélyezteti sem a társaság fizetőképességét, sem a hitelezők érdekeinek érvényesítését.
Valóban nincs veszély, hiszen a társaság készpénzállománya egészen döbbenetes módon, 70 milliárd forinttal 74 milliárdra nőtt az elmúlt évben. A bankszámlákon elhelyezett pénznek is köszönhetően a cég forrásállománya 16 milliárdról 96 milliárdra nőtt.
Az Átlátszó számításai szerint a cégek megbízásait több mint 83 százalékban uniós forrásokból fedezte az állam.
A legnagyobb király
Az év nyertese azonban a Duna Aszfalt: a Mészáros Lőrinccel is üzletelő Szíjj László tiszakécskei társasága több mint 43 milliárd forinttal tudta növelni árbevételét, amely így 2017 végére 75,6 milliárd forintot tett ki. Ebből – és az erre rakodó, 36 milliárdos egyéb bevételnek köszönhetően – 18,7 milliárdos profitot ért el a cég, ebből pedig 12 milliárd forint osztalékfizetésre tett javaslatot Tóth László ügyvezető, a taggyűlés pedig ezt jóvá is hagyta.
A céghez társuló, Szíjj Lászlóhoz és Mészáros Lőrinchez a CLH Klímaszerviz tulajdonosaként kapcsolódó Varga Károly tulajdonában levő Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (Hódút) is remek évet zárt: 16 milliárdos bevétele 39,7 milliárdra ugrott meg, ehhez ötmilliárdos egyéb bevétel is hizlalta a céget, amely 2,9 milliárdos adózás utáni nyereséggel zárta az évet – ez az egy évvel korábbinak a duplája. Ebből viszont csak 300 milliós osztalék kerül ki.
Viszonylag szerény volt az osztalékfizetésnél Varga másik cége, a Magyar Vakond Kft., pedig ott is remek volt a széljárás. A cég 1,8 milliárdról 4,2 milliárdra növelte árbevételét, a nyereség pedig egyenesen kilőtt, hiszen amíg 2016-ban 13,9 millió volt, tavaly már 2,3 milliárdot könyvelhettek el a tulajdonosok – ebből 600 millió forintot kapnak meg osztalékként.
És ha már szóba került a klímaszerelés: a melegrekordok ellenére a cég megbízásai megfogyatkozhattak 2017-ben, mivel az előző évhez képest 400 millióval kevesebb, 1,24 milliárdos bevételt ért el. Igaz, a profit már nőtt, 1,6 millióról 31,5 millióra – ezt az aprót bennhagyták a cégben.
| Dübörögnek az úthengerek |
Remek évet zárt a stadionépítéseknél is felbukkanó ZÁÉV, amelynek az árbevétele 15,4 milliárd forintról 35 milliárdra nőtt. Ez után 1 milliárdról 2,9 milliárdra az adófizetés után számolt nyereség – a cég nem fizet ebből osztalékot. A Mészáros cégeivel vagy a Duna Aszfalttal több beruházásnál is párost alkotó EuroAszfalt gyakorlatilag 2016-os árbevételét ismételte meg, akkor 14,7 milliárdot szerzett megbízásaiból, tavaly pedig 14,8 milliárdot. Nem sokkal nőtt a profit sem, 96 millióról 136 millió forintra – az osztalékfizetés mégsem maradt el, a nyereségből, és az eredménytartalékból összesen 355 milliót osztanak szét. A NER-ben sem megy rosszul a magyarországi építőiparban nagyon régóta jelen lévő osztrák Strabagnak: a társaság 4,8 milliárd forintról 10,6 milliárdra tudta növelni árbevételét Magyarországon. Így a 2016-os 254 millió után 1,32 milliárd volt az adózott eredmény – az osztalék ennél is magasabb, az eredménytartalékból kicsípett összeggel együtt 1,7 milliárdot osztanak szét a tulajdonosok között. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
