A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nemrég még arról beszélt, hogy belülről próbálják ellehetetleníteni, most beadta a lemondását.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendkívüli elnökségi ülésén Krisán László elnök bejelentette lemondását, a kamara vezetését a májusi küldöttgyűlésen adja át – közölte a BKIK.
A BKIK elnöke úgy fogalmazott, hogy a kamara vezetését tavaly márciusban "viharos időszakban" vette át, az elnöki teendőket azzal kezdte, hogy az alapokat rendbe rakja, és ez nagyrészt sikerült.
A „viharos időszak” talán még enyhe kifejezés is: tavaly mutattunk be egy olyan, a hvg.hu birtokába került jelentést, amely szerint a kamara akkori vezetői 2014-2015-ben 80 millió forint értékű külföldi utakon vettek részt, itthon többnapos kihelyezett üléseket tartottak négycsillagos szállodákban, a gazdálkodás átláthatatlan, a kamara legnagyobb beszállítói között pedig sok az olyan cég, amelynek a tulajdonosa valamelyik BKIK-vezető. A kamara vezetője akkoriban Szatmáry Kristóf fideszes képviselő volt, akit egy botrányokkal teli tisztújításon váltottak le 2016 elején.
A vádakkal először nem foglalkozott a kamara elnöksége nyílt ülésen, csak leváltották a megbízott főtitkárt, aki napirendre vetette volna a beszámolót. Egy hónappal később azonban a vezetés visszaadta a mandátumát, ekkor lett Krisán az elnök.
Nem volt egyszerű dolga. Idén januárban már a Fővárosi Főügyészséghez fordult, mert szerinte egy kamarán belüli csoport megkérdőjelezte a jogszerű működést. Akkor azt írta, a kamara „korábbi válságaiért is felelős külső vállalkozói körök összefogtak belső érdekcsoportokkal, és módszeresen akadályozzák a BKIK jogszerű működésének fenntarthatóságát”.
A közlemény szerint Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke úgy látta, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara teljes megújulását még nem sikerült elérni, ezért szerinte jogszabály-módosítással beavatkozásra van szükség a kamarai rendszerbe.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.