Ezt válaszolta ugyanis a szaktárca a RTL Híradó kérdésére, miért magáncégek és miért nem az állam szedi be az évi több milliárd forintot az online pénztárgépek kapcsolatáért.
2013 óta minden kiskereskedőnek online pénztárgépet kell használnia, ahhoz azonban, hogy a készülék eljuttassa az adatokat a NAV-nak, egy, a mobilinternethez hasonló adatszolgáltatóra is szükség van minden ilyen pénztárgépben - hangzott el az RTL Híradó szerdai adásában.
Ezeket az úgynevezett SIM chipeket viszont magáncégek adják, és minden pénztárgép után hatósági díjat kapnak érte, ami akár havi 2500 forint is lehet. A legnagyobb ilyen magáncég a Garancsi István többségi tulajdonában lévő Molbil Adat Kft. Mint tegnap megírtuk, Garancsi 2016-ban havi 40 millió forintot keresett a pénztárgépek online kapcsolatáért pénzt szedő cégéből.
Az RTL Híradóban elhangzott, a cége 2016-os árbevétele meghaladt a 2,1 milliárd forintot, a tiszta nyeresége pedig az 553 millió forintot. Ebbel csak Garancsi István 477 millió forint osztalékot vett ki.
A Híradó szerette volna megtudni, miért nem az állam szedi be ezt a pénzt, mire a Nemzetgazdasági Minisztérium írásban azt válaszolta, "ez egy speciális szakértelmet igénylő szolgáltatás, amellyel sem az állami szervek, sem pedig az adóhatóság nem rendelkezik."
A cégadatok szerint a Molbil Adat Kft.-nél mindössze öt alkalmazott látja el ezt a feladatot, amihez az egyik mobilszolgáltató hálózatát használják.
A DK szerint nevetséges, hogy az állam nem tudja ellátni ezt a munkát, és a kormány lemond évi több százmillió forintról az hozzá közel álló üzleti körök javára - hangzott el a műsorban.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.