Szilágyi János tizennégy év után 2016-ban mondott fel az iparkamaránál, mert azt látta, kizárólag a kormányzati elképzelések érvényesülnek, és nincs szükség gondolkodó szakemberekre.
Kreatív és kritikus szakértők nem kellenek, mindenben a kormányzati akarat érvényesül, az elnök felett pedig nincs belső kontroll – tálalt ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara korábbi oktatási igazgatója a Népszavának.
Szilágyi János előbb a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál dolgozott, majd tizennégy év után 2016-ban mondott fel az országos központnál, most pedig a civil oktatási szervezeteknek készített egy vitairatot, amelyben mihamarabbi rendszerváltást sürget a szakképzésben, és azt írja, meg kell szabadulni a politikai ideológiával átitatott modellektől, ugyanis a volt képzési igazgató szerint az MKIK döntéseiben legtöbbször kizárólag a kormányzat elképzelései érvényesültek, és politikai elhatározásra vezették be a szakképzés lebutított modelljét.
A szakértő szerint a 2010-től elindított szakképzési modellt szakmai körökben
egyszer használatos szakmunkás modellnek is nevezik,
mert a betanított munkára épülő, összeszerelő típusú feladatokra készíti fel a diákokat, és ezért nem nevezhető sikernek a szakgimnáziumi képzés bevezetése sem, mert az itt végzettek számára beszűkültek a továbbtanulási lehetőségek, ráadásul a szakgimnáziumokban végzetteknek sem az érettségije, sem a megszerzett szakmája nem teljes értékű.
Szilágyi a Népszavának azt mondta, 2014 után "vállalhatatlan körülmények alakultak ki" a kamaránál, egyre kevésbé volt szükség gondolkodó, kreatív, kritikus szakemberekre.
Baj az is, hogy nincsenek kidolgozott stratégiák, és a kamara elnökének nyilatkozataiból is látszik, nem ért a szakképzéshez, és nincs olyan szellemi, intellektuális szakmai háttér, amely demokratikus kontrollt gyakorolna felette
– mondta Szilágyi Parragh Lászlóról. A volt képzési igazgató szerint a gimnáziumok elleni agitáció is tévút, mert inkább azt kellene célként kitűzni, hogy a gyerekek legalább 80-90 százaléka érettségihez jusson.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.