A Duna-Buda két pályaműve a helyre vadászó autósok idegrendszerével csak „marginálisan foglalkozik”.
Száztízen vették ki, de mindössze ketten futottak neki a Felhévíz és a Műegyetem közötti négy rakpartszakasz megújítására kiírt pályázatnak. Az első díjat a Korzó Tervezési Stúdió Kft., a második díjat S73 Tervező Iroda Kft. vehette át, a megvalósítás során a Korzó terveit az S73 ötleteivel fogják kiegészíteni.
A budai Duna-part erősen kompromisszumos területnek számít: mivel Budán nincs körutas-sugárutas rendszer, az alsó rakpart tehermentesítését egyszerűen nem sikerül megugrani. A rakpart itt ráadásul olyan keskeny, hogy a pesti oldallal ellentétben még gyalogossávot sem lehetett kialakítani, így nem biztosított a folyópart végigjárhatósága. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a felső rakpart a mellette sorakozó épületek, illetve a pesti panoráma miatt turisztikai célpont, így a közparkok felületét növelni kellett.
Innen szép nyerni, de úgy fest, az autósok egyáltalán nem fognak. Az Építészfórum tervbírálata szerint a két pályamű a négy akcióterületen (Műegyetem, Bem tér, Lukács fürdő, Szépvölgyi út és Árpád fejedelem út sarka, illetve esetleg a Fő utca) „a parkolási kérdéskörrel csak marginálisan foglalkozik”. Konkrétabban fogalmazva: a parkolóhelyekből csinálnának zöldfelületet, a Bem téren például az ott lakók parkolása is veszélybe kerülhet.
A látványterveken jól kivehető, hogy milyen mértékben csökken a parkoló a Műegyetem előtt, illetve a Bem téren, ahol két útszakaszt teljesen közparkosítanának. A Szépvölgyi út–Árpád fejedelem útja-csomópont és a Slachta Margit rakpart közötti a zöldfelület megújítása szintén a forgalom kárára történhet majd, mivel az egyik pályázatban nagyon alacsonyra tervezték a forgalom átbocsátóképességét, a másikban pedig nem elégséges a biztosított forgalmi irányok száma.
A Főpolgármesteri Hivatal szerint a terv végleges formáját várhatóan februárban nyeri el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.