A munkaügyi hatóság a cégek háromnegyedénél talált jogsértéseket.
A személy- és vagyonvédelmi cégek 76 százalékánál és a dolgozók 68 százalékánál találtak jogsértést – írja a nemzetgazdasági tárca összefoglalója alapján a Napi.hu. A munkaügyi hatóság több mint ezer céget és azok 2600 dolgozóját ellenőrizte tavaly október-novemberben, és úgy találta: az ágazatban alkalmazottak helyzete nem változott, továbbra is kiszolgáltatottak munkáltatóiknak.
A cégeket megtalálni sem könnyű, sokszor szerbek, románok vagy ukránok az ügyvezetők, a társaságok csupán egy magyarországi székhellyel rendelkeznek. Ráadásul nem is működnek együtt a hatósággal, amiből arra következtetnek, hogy a jogsértések nem mulasztások, hanem tudatosan követik el a folyamatosan változó cégek, amelyeknek munkavállalói átlagosan – papíron – háromhavonta váltanak munkahelyet. A többségnek így nincs is normális, határozatlan idejű munkaszerződése, hanem állandóan próbaidőben végzi a munkát.
Jó hír, hogy a színlelt munkaerő-kölcsönzés már nem jellemző, de találtak egy új trükköt: a dolgozó nem csak az alvállalkozóval, de a fővállalkozóval is munkaviszonyban áll, így keresnek kiskapukat, például a munkaidő-pihenőidő szabályokat megsértve. Az egyik jellemző jogsértés éppen az, hogy a megengedett időnél többet dolgoztatták a munkavállalókat, de általában gond volt a munkaidő-nyilvántartással is.
Ennek következménye az, hogy a dolgozók a nekik járó túlórapénzt sem kapják meg, de az is előfordult, hogy a minimálbérre vonatkozó rendelkezéseket is megsértették, és az is, hogy a fizetés nem érkezett meg időben.
A munkaügyi hatóság számos esetben találkozott a feketefoglalkoztatás különböző formáival, az ellenőrzött cégek 14 százalékánál volt ehhez kapcsolódó probléma. Be nem jelentett dolgozót az ügyek közel felénél találtak, sok esetben munkaszerződést sem kötöttek a dolgozókkal, azok zsebbe kapták a fizetésüket.
(Napi.hu)
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.