Érdekes kísérlet lesz az idei Black Friday Magyarországon: eddig a webáruházak nagy napja volt ez, most viszont már a legtöbb hagyományos bolt is nagy akciókkal próbálkozik. A fogyasztók szokásai átalakultak, de még távol vagyunk attól az őrülettől, amit ez a nap Nyugaton jelent.
A webáruházak nagy napja Magyarországon a fekete péntek, de idén már egyre több hagyományos bolt is nagy akciókat hirdet. Azon viszont még sokat kell dolgozniuk a cégeknek, hogy többen tudatosan készüljenek előre erre a napra.
A problémák persze ott kezdődnek, hogy már az sem teljesen világos, valójában melyik nap az amerikaiaktól átvett Black Friday. A tengerentúli kultúrában ez egyértelmű: a hálaadást követő péntek, ami idén november 24-e lesz. Magyarországon ehhez képest több üzlet is volt, ahol már az előző péntekre meghirdették a nagy akciókat – nem mintha a vevőket nagyon érdekelné, hogy szabályosan hogyan kell kiszámolni, melyik nap lesz a fekete péntek.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy számol: az internetes kereskedelemben az egész novemberi bevétel harmadát behozhatja ez az egyetlen nap, attól függően, hogy milyen akciókat hirdetnek meg, akár a 10 milliárd forintot is elérheti az összbevétel. Nagy kérdés viszont, hogy az emberek valóban többet költenek-e, vagy csak előbbre hozzák novemberre azt a bevásárlást, amit karácsony előtt úgyis megejtenének.
A KSH kiskereskedelmi adatai egészen 2016-ig minden évben ugyanazt a képet mutatták: az iskolakezdés első heteihez kapcsolódó vásárlások után novemberre leült a vásárlási kedv, majd decemberben jött a nagy roham. Tavaly már más volt a helyzet, ez volt az első olyan, év, amikor nem csak decemberben, hanem már novemberben is egyre többen jártak boltba. Több olyan folyamat látszik, ami azt mutatja, hogy egyre jobban átalakulnak a vásárlók szokásai:
- Ha a teljes magyar kiskereskedelem forgalmából kivesszük az élelmiszereket, akkor 2016-ban már a november volt az év második legerősebb hónapja, ilyenre korábban nem volt még példa. Sőt, a mostani évtized közepéig az volt az általános trend, hogy amíg az év második felének majdnem minden hónapjában sok pénzt költöttek a vásárlók, a november ezen belül gyenge hónap volt.
- A csomagküldő és online vásárlásoknál korábban elindult a változás, ott már évek óta csak a december forgalma haladja meg a novemberit. A mennyiség azonban itt is óriásit nőtt, 2013-ban például még csak 13 milliárd forint értékben vásároltak így, tavalyra ez a szám már közel 32 milliárdra nőtt.
- A bútorokat és a műszaki cikkeket a KSH együtt számolja, és leginkább ennél a csoportnál látszik nagy fordulat. 2014-ig a november kimondottan gyenge hónapnak számított, utána már a jobbak közé került, tavaly pedig már csak a decemberi forgalom volt nagyobb a novemberinél.
- Számítástechnikai cikkekből azonban évek óta gyakorlatilag pont ugyanannyit vesznek novemberben, mint októberben, ezen a téren semmilyen változást nem hoztak az elmúlt évek sem.
- A december forgalma eközben ugyanúgy nő, mint az év bármelyik más hónapjáé, vagyis nem állíthatjuk azt, hogy a karácsonyra tervezett vásárlást hoznák előre novemberre a Fekete Péntek miatt. Az egyetlen kivétel ez alól épp a bútorok és műszaki cikkek csoportja, ahol 2014 óta nem mértek lényegi növekedést decemberben, miközben novemberben már megrohamozzák a vásárlók a boltokat.
Az eNet Internetkutató az idei fekete péntekre készülve egy online felmérést végzett: ha valóra válik, amit ebben mondtak, akkor valóban nagy változást láthatunk idén. 2016-ban még csak 2,1 millió felnőtt magyar internetező vásárolt valamelyik fekete pénteki akcióban, idén azonban már másfélszer ennyien, 3,3 millióan tervezik azt, hogy lecsapnak valamelyik leárazásra. Ők átlagosan 36 ezer forintot terveznek elkölteni, vagyis ha mindannyiuk terve valóra válna, 120 milliárdos forgalom jönne össze egyetlen nap alatt. Ez szinte biztos, hogy nem fog megvalósulni, mindenesetre így is sokat elmond, hogy ez a szám majdnem a háromszorosa annak, amennyit a csomagküldő szolgáltatóknál és a neten tavaly novemberben elköltöttek. Ezzel együtt persze egyre több az internetes átverés is, ezekről itt írtunk bővebben.
Azonban ennek ellenére sem úgy készülnek a magyarok a leárazásokra, mint ahogy az amerikaiak – és ez nem csak azon látszik, hogy nálunk egyelőre nem szokás a boltok péntek reggeli nyitását tömegverekedéssel várni. Négy magyar internetezőből csak egy gondolja úgy, hogy tudatosan készülne, 20 százalék pedig csak gyorsan ránéz az akciókra. Nálunk ráadásul a netes vásárlás nagy napja a fekete péntek, míg a tengerentúlon még csak most kezd kimenni a divatból, hogy a boltok éjfélre előrehozott nyitására várjanak tömegek.
Már az amerikaiak sem a boltban verik egymást |
Az Egyesült Államokban ilyenkor sokan egy négynapos hétvégét tartanak, a csütörtöki hálaadás után kivesznek egy szabadnapot, hogy már éjfélkor megrohamozhassák a boltokat. Az elmúlt néhány évben a hagyományok ellenére már kezd visszaszorulni az a szokás, hogy az emberek elmennek a boltokig fekete pénteken. Az online vásárlások értéke tavaly haladta meg először a 3 milliárd dollárt, a hagyományos boltokban pedig ezen az egy napon 2015-ről 2016-ra tíz százalékkal csökkent a forgalom. Az erőszak eközben három halálos áldozatot követelt. |
Hogy miért éri meg az üzleteknek beszállni az egyre nagyobb vásárlási lázba akár hatalmas leárazásokkal is, azt itt mutattuk be részletesen. Egyrészt a gyártókkal egyre több cég köt különmegállapodást erre az egy napra: több termék értékesítését ígérik, de ezért nagyobb bónuszt is kérnek. Ennél is fontosabb, hogy megéri lenyelni némi veszteséget. A boltokba betérők száma akár az átlagos tízszeresére is ugorhat – ezt legfeljebb ahhoz a forgalomnövekedéshez lehet hasonlítani, amely más boltokban a híres kuponos napokon van. Márpedig így sokkal nagyobb vevőkörből kerülhetnek majd ki a később is visszatérő ügyfelek. Ha a cégek marketingköltségnek tekintik a fekete péntek veszteségeit, akkor bátran számolhatnak úgy, hogy az nagyjából fél év alatt megtérül.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.