Méghogy nem becsülik meg a nézőket a magyar fociban: az NB I.-es csapatok új vagy átépített stadionjaiban átlagosan 779 ezer forintból jön ki egy ülőhely költsége.
Stadion helyett csapatot! Ezzel a kiírással üzentek a szombathelyi ultrák a klubvezetésnek az új stadion nyitómeccsén, miközben a polgármester arról beszélt: „ha ilyen ajándékot kap valaki, ahhoz nyilvánvalóan rendesen kell viselkedni”. Nem csoda, hogy elégedetlenek a lelátón: hiába épült meg az új aréna, a Haladás szeptember közepe óta nem nyert tétmeccset, a hétvégén pedig már kiesőhelyre csúszott vissza.
Pedig Szombathelyen nem sajnálták a pénzt a stadionra. Eredetileg arról volt szó, hogy 8,8 milliárd forintot kell az építkezésre költeni, végül 15,6 milliárdnál állt meg az ár. És hogy mindez még látványosabb legyen: nem sikerült üzemeltetőt találni, így ezt az építtető nonprofit cégre bízták, az önkormányzat pedig bérleti díjat fizet a létesítmény használatáért.
Az NB I. tizenkét csapata közül tizenegy vagy új stadionban játszik, vagy felújították a pályáját, vagy már tart az építkezés. Nem is olcsón: a már kész és a még épülő arénákban átlagosan 779 ezer forint az egy ülőhelyre jutó költség.
Négy olyan csapat van most az NB I.-ben, amely stadionjának építésekor egy új szék ára egymillió forint felett jön ki. Az egy ülőhelyre jutó 1,8 milliós költséggel Szombathely verhetetlen, de ülőhelyenként 1,2 millió forintnál is többe kerül a Vasas, valamint a Videoton most épülő pályája, és a felcsúti stadion is becsúszott az egymilliós székenkénti ár fölé.
Székek, százezrekből
A felcsúti volt az első olyan magyar stadion, ahol a székenkénti költség átlépte az egymilliós határt.. A 3,8 milliárd forintos ár pedig még nem is túl magas, viszont csak 3500 néző fér be. Sokkal drágább lett a ferencvárosi és a debreceni stadion is, de ott egy szék ára jóval alacsonyabb, mivel mindkét aréna képes több mint húszezer néző befogadására. Más kérdés, hogy ez Debrecenben egyértelműen hiba volt, a rangadókat kivéve 10-20 százalékos a kihasználtság, de az ultrák bojkottjának végéig a Ferencvárosnál is meglepő volt, ha összejött a félház.
Mezőkövesden is teljesen átépítették a stadiont. A Tállai András vezette klubnál tudják, hogy megbízhatnak az államban – amikor szerződtek a főlelátó kivitelezésére, még a leendő államtitkár is elismerte, hogy nincs meg a pénz erre, majd néhány héttel később már érkezett is a kormányzati átcsoportosítás.
Renoválás viszontagságokkal
A felújítás nehézségeiről az újpestiek tudnának mit mesélni: miután 800 millióból befejezték a rekonstrukciót, kiderült, hogy a szezontól már kötelező lesz a gyep fűthetővé tétele, márpedig pont ezt kifelejtették. Végül ezt megoldották, úgyhogy idén mégis a Szusza Stadionban játszhatnak – pedig tavaly még 63 pontos hibalistát adtak ki. Az átadott stadionban egy meccset nem sikerült befejezni, mert elromlott a világítás, amit az akkor még felerészben Tiborcz Istvánhoz tartozó Elios készített el.
Kevésbé kaotikus, sokkal inkább tragikomédia az, ami Balmazújvárosban történt. Az NB I. idei újoncánál az év elejére készültek el a felújítással, és nagyon büszkék voltak arra, hogy a helyi termálvíz segítségével gazdaságosan fűthetik a gyepet – aztán az első meccs elmaradt, mert hó és jég alatt állt a pálya. Ekkor állt elő a klub azzal a nehezen verhető magyarázattal:
A stadion ugyan rendelkezik pályafűtéssel, annak hosszú távú üzemeltetése viszont olyan költséggel járna, amelyet jelen pillanatban az Önkormányzat nem tud vállalni.
Meglepetés: használhatatlan az épület
Óriási meglepetésből Székesfehérváron sem volt hiány: ott már bontották a régi főlelátót, amikor rájöttek, hogy a 11 éve átadott rész „gyakorlatilag használhatatlan statikai állapotban van”, a szakértők szerint teljesen alkalmatlan a további használatra. Emiatt az egész építkezést át kellett tervezni, most már a 18 milliárdos összköltségen is túl vannak, amivel ez lesz a legdrágább magyar aréna az új Puskáson kívül.
Miskolcon nincsenek ilyen problémák, ott a 12,4 milliárd forintos árat eddig sikerül tartani. A Vasas stadionját alig feleennyiből építik át, de mivel az alig ötezres lesz, az egy székre jutó költség magasabb lesz, mint Fehérváron. Pakson pedig egy óriási ráncfelvarrás kezdődik, az NB I. legrosszabb állapotú stadionját 2,5 milliárdból újítják meg.
Az egyetlen hiányzó a bajnoki címvédő
A Haladás ellenpontja lehet a Kispest: ott csapat van, új stadion viszont nincs. A Bozsik-stadion átépítésére kiírt közbeszerzést szeptemberben érvénytelennek minősítették ugyanis, miután kiderült, hogy mindkét jelentkező csak túlárazva vállalta volna a munkát. A stadionra eredetileg 4,98 milliárd forintot szántak volna, ám ebből egyelőre nem lesz semmi. Így most a 12 NB I.-es csapat közül a bajnoki címvédő az egyetlen, amelynek nincs újonnan átadott, felújított vagy épülő stadionja.
A legnagyobb pénz persze a Puskás Ferenc Stadion építésében van. A projekt árát egyelőre megpróbálják 150 milliárd forint alatt tartani – ez eddig annyira sikerült, hogy ha még eggyel több közmunkást felvennének akár csak egy hónapra is, az ő bérével már átlépnék a 150 milliárdot. Ez székenként 2,2 millió forintos árat jelent. Összehasonlításképp: a stadiont, ahol Luxemburg a héten megverte Magyarországot, hamarosan lebontják és egy új nemzeti arénát építenek, 11 milliárd forintnak megfelelő euróból, ott az egy székre jutó költség 1,1 millió forint lesz.
Nem csak az NB I.-ben van élet |
– A másodosztály legdrágább stadionja az MTK-é, amely 7,2 milliárdért épült, majd az átadás után a csapat kiesett az NB I.-ből. – Kisvárdán 2,5 milliárdból épül stadion – az MTK mellett Seszták Miklós városának csapata áll most feljutó helyen az NB II.-ben. – Szegeden két rossz állapotú stadion is van, ehelyett 10 milliárdból egy harmadikat építenek. A katolikus egyházmegyéhez tartozó, névleg szegedi, a hazai meccseit Gyulán játszó csapat az NB II.-ben szenved, a másik szegedi csapat az NB III.-ból próbál most feljutni. – Békéscsabán 500 millióból felújították a stadion egy részét néhány éve, majd miután kiestek az NB I.-ből, 1,5 milliárdért kezdték el átépíteni a többit. – Zalaegerszegen 1,5 milliárd forintból renoválták az NB II. egyik legnagyobb befogadóképességű arénáját. – Kazincbarcikán úgy tervezték, hogy 150 millióból felújítják a pályát, majd a csapat megnyerte az NB III.-at, a kormány pedig 492 milliót adott egy újabb építkezésre, csakhogy emiatt az összes addigi tervet lefújták. – A 260 fős átlagnézőszám ellenére 400 millió forintból stadiont kapott Kozármisleny is. Majd kiestek az NB II.-ből, az addigi tulajdonos pedig kiszállt. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.