Útmutatót adott ki az Európai Bizottság az élelmiszerek kettős minőségével kapcsolatban. A brüsszeli dokumentum azonban egyáltalán nem hasonlít például a magyar kormány által megrendelt villámtesztekre: a bizottság annak meghatározásában segít a nemzeti hatóságoknak, hogy uniós jogba ütközik-e, ha egy vállalkozás a különböző országokban eltérő minőségben értékesíti termékeit.

Bár Jean-Claude Juncker, a testület elnöke két hete tartott évértékelőjében határozott fellépést ígért amiatt, hogy a „szlovákoknál kapható halrudacskákban kevesebb a hal, a magyarok ételeibe pedig kevesebb hús kerül”, egyelőre még nem erről van szó. Csupán felsorolják, milyen esetekben lehet egyáltalán számon kérni a gyártótól ezt.

• A fogyasztóknak valósághű és kielégítő tájékoztatást kell kapniuk az adott élelmiszerről. Az élelmiszercímkén fel kell tüntetni többek között a termék valamennyi összetevőjét
• A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv tiltja a fogyasztóknak a termék tulajdonságaival és összetevőivel kapcsolatos megtévesztését.
• Ha a jogsértés határon átnyúló jellegű, a fogyasztóvédelmi hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózat útján léphetnek fel.

A bizottság a jogi segítségen túl egy hatékonyabb összehasonlító teszt kialakításán is dolgozik – a magyarországi teszteken például annak a tudományosságnak a hiányát kérték számon, amelyre most Brüsszel törekszik. A módszertan kidolgozására az Európai Bizottság egymillió eurót bocsátott a Közös Kutatóközpont (JRC) rendelkezésére.

A tagországoknak is jut pénz: a Brüsszel egymillió eurótt nyújt a tagállamoknak arra, hogy hatékonyabbá tegyék a bizonyítékgyűjtést. A termelői és márkaszövetségek pedig magatartási kódex kidolgozását vállalták – áll a bizottsági közleményben.

Október 13-án a Bizottság részt vesz azon a fogyasztói csúcstalálkozón, amelyet a szlovák és a cseh kormány rendez Pozsonyban a kettős élelmiszer-minőségről szóló magas szintű miniszteri értekezlet formájában.