Döbbenetes a középosztály lemaradása a leggazdagabbakhoz képest - itt vannak az adatok
Gazdaság MTI 2017. július. 04. 13:48

Döbbenetes a középosztály lemaradása a leggazdagabbakhoz képest - itt vannak az adatok

Tisztán látszik, hogy reáljövedelmét a két felső réteg tudta érdemben növelni az elmúlt hat évben, a legszegényebbek a kanyarban sincsenek, de a sorvadó középosztály sem nagyon. A GKI szerint az egyenlőtlenségek növekedése főleg az egykulcsos adónak, továbbá a szociálpolitikában történt változtatásoknak tudható be.

A magyarországi középosztály átlagjövedelme 16 százalékkal volt magasabb tavaly 2010-hez képest, ugyanakkor e réteg részesedése az összes jövedelemből stagnált a vizsgált időszakban - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. az Eurostat adataira hivatkozva kedden.

Középosztály: havi 114,5 ezer forint / fő

A mintegy 3 milliós középosztálynak a részesedése az összes jövedelemből enyhe ingadozás mellett ugyan, de alapvetően stagnált 2010 óta: akkor 32,2 százalék volt, 2016-ban pedig 32,3 százalék jutott erre a csoportra. Körükben az egy főre jutó havi reáljövedelem a 2010-es 98,9 ezer forintról 114,5 ezer forintra emelkedett 2016-ra az uniós statisztika szerint. 

Középosztály "alattiak": havi 73,8 ezer forint / fő

Jövedelmi szempontból a középosztály alatt található csaknem 4 millió fő reáljövedelme tavaly 9 százalékkal volt magasabb 2010-hez viszonyítva, 73,8 ezer forintot tett ki. Ugyanakkor az összes jövedelemből a 2010-es 29,2 százalékról 2016-ra 27,7 százalékra csökkent a részesedése ennek a rétegnek.

"Tehetősek": havi 159,9 ezer forint / fő

A második legmagasabb jövedelemmel rendelkező 10 százalék súlya az összes jövedelemből enyhén nőtt 2010-re 2006-hoz képest, majd tovább emelkedett 2016-ra, így 13,8 százalékról 14,3 százalékra nőtt az elmúlt tíz évben. A reáljövedelmük tavaly 21 százalékkal volt magasabb, mint 2010-ben, 159,9 ezer forint volt 2016-ban.

Leggazdagabbak: havi 252,7 ezer / fő

A leggazdagabb 10 százalék részesedése az összes jövedelemből a 2010-es 20,2 százalékról 2014-re 23,2 százalékra nőtt, azonban 2016-ra 22,6 százalékra mérséklődött. Havi átlagos reáljövedelmük tavaly 252,7 ezer forint volt, 32,5 százalékkal magasabb a 2010. évinél.

Legszegényebbek: itt már nincs is összeg

A legszegényebb 10 százaléknál az elmúlt tíz év alatt, 2006-ról 2016-ra mindössze 6 százalékkal nőttek a reáljövedelmek, ugyanakkor míg ez a réteg 2010-ben még a jövedelmek 4,2 százalékával, addig 2016-ban már csak 3,3 százalékával rendelkezett.

Növekvő egyenlőtlenségek

A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 1-1 millió fő egy főre jutó jövedelmében 2006-ban 7,5-szeres volt a különbség, ami 2010-re 4,3-szeresre olvadt, azonban 2016-a ismét nőtt a különbség, 5,4-szeresre - tette hozzá a gazdaságkutató.

Az egyenlőtlenségek növekedése a gazdaságkutató szerint főleg az egykulcsos adónak, továbbá a szociálpolitikában történt változtatásoknak, egyebek közt a munkanélküli segély radikális csökkentésének és a közmunkában foglalkoztatottak számának növekedésének a következménye - tették hozzá.

 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

Az index.hu eddigi szerkesztősége lényegében megszűnt létezni, az ország elveszítette a legolvasottabb online felületét. Ez a független magyar sajtóra és a tájékozódás szabadságára mért eddigi legsúlyosabb csapások egyike. A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, hogy minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Már Magyarországon is vannak eredmények a koronavírus maradandó hatásairól
Itthon Serdült Viktória 2020. augusztus. 07. 06:30

Már Magyarországon is vannak eredmények a koronavírus maradandó hatásairól

Az intenzív ápolásra szorult betegek utánkövetésére és rehabilitációjára márciusban kezdtek el protokollt kidolgozni az ország legnevesebb szakemberei. Egy-egy sokáig lélegeztetett beteget kivéve egyelőre nem tapasztaltak hosszabb távú, súlyosabb következményeket a koronavírusból gyógyultak egészségügyi állapotában.