Gazdaság MTI 2017. június. 26. 14:21

Hamarosan leevezhet a Balatonról a Dunára

A műszaki felmérésekkel elkezdődött a Sió idegenforgalmi fejlesztése.

A tervek szerint kajakkal, kenuval járható lesz a Balatont a Dunával összekötő folyó 85 kilométeres szakasza, mellette pedig kerékpárút épül. A Sión tizenkét kiszálló helyet és hét megállót hoznak létre fogadóépületekkel. Ezeken a multimodális csomópontokon több közlekedési eszközt: kerékpárt, kajakot, kenut is igénybe vehetnek majd a turisták.

Madarász Orsolya projektmenedzser elmondta: a megvalósítás a műszaki bejárással, a helyszínek felülvizsgálatával kezdődött el. A tervek szerint az úszó stégekből, lépcsőből álló kiszálló helyeket Ozorán, Simontornyán, Pálfán, Sárszentlőrincen, Borjádon, Úzdon, Kölesden, Medinán, Harcon, Sióagárdon és Szekszárdon alakítják ki, megállók Harcon, Kölesden, Sárszentlőrincen, Pálfán, Simontornyán épülnek, Medinán és Sióagárdon már meglévő épületeket alakítanak át turistákat fogadó létesítményekké. A korábbi elképzelésekhez képest Borjádon, Úzdon és Pálfán változhatnak a pontos helyszínek. A fejlesztésekkel érintett 85 kilométeres szakasz Ozorától a Sió-árvízkapuig tart – tette hozzá.

A vízi út állomásainak tervezése legkorábban 2017. november végére zárul le, az azt követő közbeszerzési eljárás után kezdődhet el a kivitelezés. A projekt egyes elemeit – néhány fogadó épületet és kiszállót – már 2018 nyarán használatba lehet venni, a megvalósítás határideje 2019. május – mondta.

A második lépcsőben 62 kilométernyi kerékpárutat hoznak létre a Sió mellett; ebből Szekszárd és Harc között, nyolc kilométeren új út épül a folyó töltésén, Harctól Simontornyáig a 6317-es úton jelölnek ki kerékpársávot. A harmadik ütemben Szekszárdon kerékpárokkal, kajakkal, kenuval, fitneszeszközökkel felszerelt turisztikai bázis épül.

zöldhasú
Hirdetés
Zhvg hvg.hu 2024. november. 27. 16:00

zCast: Az akkugyárhatalom, ahol a hatóságok és a gyárak együtt állnak szemben a helyi polgárokkal

Megpróbáltuk sok nézőpontból körbejárni az akkugyárhatalommá válás meglévő – és várható – kockázatait és előnyeit, amihez Éltető Andrea közgazdász volt segítségünkre. Hány gyár épült és épülhet még? Mikortól válhat a lakossági energia- és vízigény kárára az víz- és energiazabáló iparág? Mennyire piszkosak a tiszta közlekedéshez szükséges gyárak? Vajon tudnánk jobban csinálni, mint ahogy most megy, és egyáltalán megéri ez az egész? Gyere velünk, és megtudhatod.