Mintegy 105 ezerrel dolgoztak többen a versenyszférában Magyarországon, mint egy éve a legfrissebb, 2017. február-áprilisi adatok szerint. A nemzetgazdasági tárca kiemelte: 2010 hasonló időszakához képest így 685 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, amely növekedés döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 475 ezer fővel nőtt a létszám.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataira reagálva a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közölte: a 2010-es kormányváltás óta a foglalkoztatási ráta 54,6 százalékról 67,3 százalékra javult, ami 12,7 százalékpontos növekedésnek felel meg. Ugyanezen időszak alatt a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékról 4,6 százalékra esett vissza, ami 6,9 százalékpontos csökkenés eredménye.
Virovácz Péter, az ING elemzője szerint a közfoglalkoztatotti létszám már felülről közelíti a 200 ezer főt, és folyamatosan csökken – ez lehet az egyik indok – a szezonalitás mellett – ami a munkanélküliségi rátát némiképp felfelé hajtja. A gazdaságilag aktívak száma is emelkedett, méghozzá dinamikusabban, mint a foglalkoztatottaké. Ennek az egyik olvasata lehet, hogy egyre többen kezdtek aktív álláskeresésbe (például a béremelkedést látva).
A munkaképes korú lakosság aktivitási rátája 70,6 százalékot ért el a megfigyelt időszakban. Mindazonáltal a munkanélküliség emelkedése nem jelenti azt, hogy a fejlődés megtört a munkaerőpiacon. A munkaerőhiány ugyanis egyre nagyobb, a vállalatok folyamatosan keresik a szabad munkaerőt, viszont egyre lassabban találják azt meg vagy a regionális különbségek, vagy a képzettségi problémák miatt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.