Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Egész Európában a magyarok bízhatnak a legkevésbé abban, hogy feljebb lépnek a társadalomban, vagy hogy a gyerekük jobban fog élni náluk – derül ki egy felmérésből.
Az EU legrosszabbja Magyarország a társadalmi mobilitásban – derült ki az Eurofound felméréséből. A vizsgálatban azt nézték, mekkora az esély arra, hogy az ember magasabb társadalmi státuszba lépjen át, vagy épp azt, hogy mennyire számíthat jobb munkahelyre, mint amilyen a szüleinek volt.
A Társadalmi mobilitás az EU-ban című tanulmány írói többek között azt vizsgálták, hogy hányan tudtak a megfigyelt nyolc év alatt magasabb társadalmi pozícióba kerülni. Magyarország ebben a legutolsó lett az EU-ban, még az utolsóelőtti Bulgáriától is jócskán lemaradva. Ráadásul bármelyik nemet nézzük, az utolsó hely a magyaroké: a férfiak közül kevesebb, mint 10 százalék tudott előbbre lépni, a nőknél pedig ez az arány közel a férfiaké duplája volt, de így is az unió legrosszabbja.
Ami a régiónkat illeti: Szlovákia szintén az utolsók között van, míg Csehország az európai középmezőnybe került, Lengyelország pedig a harmadik legjobban áll. Az EU három legmobilabb társadalma a ciprusi, a görög és a lengyel – a gazdasági válságok ellenére jól kihasználták az unió adta lehetőségeket. Persze ezekben az országokban volt honnan fejlődni – emelik ki.
A gyerekeknek sem lesz jobb
Rossz a helyzet akkor is, ha azt vizsgálják, hányan számíthatnak jobb munkára, mint amilyen a szüleiknek volt. A lista legvégén a britek, a bolgárok és a magyarok állnak, de egyértelmű, hogy más okokból. Amíg a brit társadalom már korábban átment azon a fejlődési szakaszon, amely sokaknak biztosít jólétet, addig nálunk és a bolgároknál sokan ragadnak bele a rossz élet- és munkakörülményekbe úgy, hogy a gyerekeiknek sem lesz könnyű onnan kilépniük – olvasható a jelentésben. A férfiaknál különösen rossz a helyzet, arra 10 százalékos csupán az esély, hogy egy magyar férfi jobb munkát fog végezni, mint az apja – ez Európa legalacsonyabb mutatója. A nők már valamivel jobban állnak, a vizsgálatban részt vevők negyede jobb munkát végez, mint az anyja, de még ez is csak a lista harmadik legrosszabb helyére volt elég.
A magyar helyzetről külön kiemelték azt, hogy a gazdasági válság óta az egyébként sem nagy középosztály még tovább szűkült, a szegények pedig egyre szegényebbé válnak. A minőségi egészségügyhöz különösen kicsi a szegények hozzáférési esélye nálunk. Megemlítik az óriási különbséget Kelet- és Nyugat-Magyarország között is.
Óriási a baj az oktatásban – emeli ki a felmérés. Az az egész EU-ra jellemző, hogy a szülők iskolázottsága alapjaiban határozza meg, hogy a gyerekük milyen iskolába fog járni. Aki egyetemre ment, annak a gyereke kétszer akkora eséllyel juthat el a diplomáig, mint aki csak az általános iskola végéig jutott el. Csakhogy a magyar, a cseh és a lengyel helyzet egészen extrém: ebben a három országban kilencszeres a különbség.
Azt a kiadvány szerzői is elismerik, hogy ez egy sok időt igénylő vizsgálat, amely kormányokon átívelő folyamatokat mér: a felmérés legnagyobb részében 2002 és 2010 között felvett adatokon alapul, de ennél későbbi tendenciákat is figyelembe vettek az elemzésben. Igaz, a társadalmi mobilitás nem szokott látványosan változni rövid idő alatt, ezért elavultnak semmiképp nem nevezhetőek az eredmények.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
