A Mol vezére enyhén pikáns ügybe keveredett, Mészáros Lőrincék pedig megvették a fél Balatont. Beszálltunk az iráni atomprogramba, de szerencsére még maradt pénz egy jó nagy új stadionra. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy szextárskereső oldalakat is üzemeltető cég uniós támogatása miatt tiltakozott az Európai Bizottság – írja a Direkt36. A Dating Central Europe, amelynek a portfóliójában szexpartnerkereső szolgáltatást is találunk, a Gran-tőkealapból kapott az EU által finanszírozott Jeremie-forrást. A Gran Hernádi Zsolt Mol-vezér tulajdonában van, és négy évvel ezelőtt egy hirtelen kiírt és lezárt pályázaton, Garancsi István hasonló alapja mellett 3 milliárdot kapott a Jeremie-ből.
A startupok támogatását célzó, összesen 130 milliárd forintos alap körüli visszaélésekről tavaly a Forbes írt, később a Direkt36 derítette ki, hogy a szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság 4,3 milliárdos büntetést is kiszabott. Pontosabban korrekciót, a pénzt ugyanis a Jeremie más programjaiban később felhasználhatták.
Magyarország hitelezi az iráni atomprogramot, az állam 85 millió eurós (azaz 26,4 milliárd forintos) hitelszerződést ajánlott fel Iránnak. Száz iráni diák magyar egyetemekre jöhet tanulni.
Irán és Magyarország közösen kis atomreaktorokat épít, amelyeket Afrikában és Ázsiában adnának el - ezekről tárgyalt Teheránban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Az áruházláncok évente több tízmilliárd forintot költenek a reklámújságjaikra, amelyeket a kormány most betiltana. Ha átmegy az a javaslat, amelyet az Index megszellőztetett, akkor a szupermarketek hirdetései csakis „hagyományos” sajtótermékekben jelenhetnének meg.
A magyar fogyasztók jelentős része szélsőségesen árérzékeny, sokan kizárólag az ár alapján döntik el, hol vásárolnak. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megítélése szerint különösen súlyosan érintené a vásárlókat a reklámköltségek korlátozása. Sőt, fordítva is elsülhet a terv, azaz pont a nagyáruházakba terelheti az újsághiány a vásárlókat. Arra ugyanis, hogy beleszaladjanak egy jó akcióba, éppen a nagy üzletekben sokkal nagyobb az esély, mint a kis boltokban.
Egyetlen OECD-ország sincs, ahol annyira megadóztatnák a szegényeket, mint nálunk. A jobban keresők között sem sokkal fényesebb a helyzet.
Az OECD legmagasabb adóterhét kell elviselniük a rosszabbul kereső magyaroknak. A szervezet összegzéséből kiderül: azok, akik az átlagbér kétharmadát keresik, összesen 48,2 százalékos adóterhet kell, hogy elviseljenek. Ez a munkabér adójának, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulásoknak az együttes aránya a fizetéshez képest.
Mivel egykulcsos a magyar adó, pontosan ugyanezzel a 48,2 százalékos értékkel kell számolni minden más jövedelmi kategóriában is. Azoknál, akik pontosan az átlagbért keresik, ez az OECD harmadik legnagyobb adóterhének számít (Belgium, valamint Németország került elénk a listán). Azoknál pedig, akik az átlagbér 167 százalékát kapják meg, már csak a nyolcadik legmagasabbnak számít a magyar adóteher, vagyis valóban a gazdagabbak járnak jól az adórendszerünkkel.
A hét képe: Budapesten járt a Boeing egyik legújabb gépe, a Boeing 787-9 Dreamliner október óta van a vietnami légitársaság flottájában.
A részben Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Konzum Nyrt.-hez tartozó BLT Group Zrt. felvásárolta a legnagyobb balatoni turisztikai vállalatot.
A veszprémi központú, 66 éves Balatontourist kínálatában 5200 kempinghely, 500 bungaló és 200 mobilház, illetve bérbe vehető lakókocsik és sátrak szerepelnek.
Tavaly a saját üzemeltetésben működő szálláshelyein 183 ezer vendég fordult meg, akik több mint 630 ezer vendégéjszakát töltöttek a tó körüli kempingekben. Az elmúlt évben a vendégforgalom közel kétharmadát a belföldi vendégek adták, a külföldiek közül elsősorban a német, holland, dán és lengyel turisták keresték a szállásadó vállalat balatoni kínálatát.
Nem is kötött stratégiai együttműködési megállapodást a kormány a Heinekennel, ezért nem érhető el a kabinet honlapján a megállapodás szövege - válaszolta Szijjártó Péter Mesterházy Attila MSZP-s politikus parlamenti kérdésére.
Szijjártó magyarázata szerint a vállalattal a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) kötött még 2004-ben egy megállapodást a vállalat jövőbeli magyarországi jelenlétének bővítéséről.
A dologgal azonban valami nem stimmel: igaz, hogy a céggel egy stratégiai együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a HITA 2014 februárjában, ami formailag még nem megállapodás, de a Heineken mégis szerepel a kormány stratégiai partnereinek listáján.
A Vasas 5100 férőhelyes, később 6200 fősre bővíthető stadionja 5,2 milliárd forintba kerül. A Vasas előzetesen 5,5 milliárdra becsülte az építés költségeit, ennél valamivel olcsóbb lesz a kivitelezés.
A pályázat nyílt eljárásban zajlott, de csak a Market-KÉSZ duó pályázott a kivitelezésre, tehát nem volt verseny – tudta meg az Átlátszó. Az új, az UFEA III-, MLSZ B-kategóriás, fűthető gyepű stadion jövő nyárra készülhet el.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.