Nem járul hozzá az Európai Bizottság ahhoz, hogy az osztrák családi pótlék összegét csökkentsék azért, mert a kedvezményezett gyerek egy alacsonyabb árszintű országban, például Magyarországon él – erősítette meg a hvg.hu kérdésére Marianne Thyssen,  a bizottság szociális és munkaügyekért felelős tagja. A belga politikus budapesti látogatásán emlékeztetett arra, hogy a családi pótlék ilyen formában történő indexálása még a Brexitről döntő népszavazás előtt a brit kormánnyal kötött megállapodásban szerepelt, ám az az egyezmény nem lépett hatályba.  Így a lehetőség sincs meg jelenleg, bár ezt több ország szeretné.

Nemrég Balog Zoltán, az Emmi vezetője, majd Orbán Viktor miniszterelnök is tiltakozott amiatt, hogy az osztrákok a „felére akarják csökkenteni” a magyaroknak fizetendő családi pótlékot. Ilyen terv valóban létezik, ám nem csak Bécsben: Marianne Thyssen elmondta, több ország, az osztrákokon kívül például a németek is szeretnék ezt kiharcolni. Ám szerinte az a fair, hogy ha valaki egy adott országban fizet adót és járulékokat, annak az országnak a polgárait megillető szociális juttatások járnak neki.

Fazekas István

Az előfordulhat természetesen, hogy egy ország Brüsszel tiltakozás ellenére is  törvénybe iktatja az ott dolgozó, ám gyermekét a másik országban nevelő külföldiek családi pótlékának indexálását. Ebben az esetben a bizottság megvizsgálja a törvényességét, és ha úgy látja, megsérti az uniós jogszabályokat, eljárást indít – mondta el Marianne Thyssen. Emlékeztetett: hasonló eljárás miatt függesztették fel a német minimálbér egyes rendelkezéseit is két évvel ezelőtti bevezetése után.

A német minimálbér a külföldi, többek között a magyar fuvarozókat is hátrányosan érintette, akárcsak a hasonló, most készülő uniós szabályozás a kiküldött munkavállalók juttatásairól. Ezek látszólag a magyarokat védik, hiszen azt mondják ki, hogy egy adott munkáért egy országban mindenkinek meg kell kapnia az ágazati minimáljuttatásokat (a fizetést és az egyéb, törvényben vagy ágazati megállapodásban meghatározott pótlékokat, stb.), függetlenül attól, hogy egy helyi cég alkalmazottai, vagy úgynevezett kiküldött munkavállalók. Ennek a tipikus példája az, amikor egy magyar cég egy brigáddal dolgozik egy építkezésen, vagy bonyolít fuvarokat Németországban, ám a társaság ettől magyar marad, a tb-járulékokat is itt fizeti meg.

A magyar szakmai szervezetek – különösen a fuvarozók – ezt azért tartják aggályosnak, mivel így elveszne az árelőnyük, ezzel a megbízásuk is. Vagyis a dolgozók elvben ugyan többet kereshetnek, gyakorlatilag azonban semmit. Marianne Thyssen  szerint a tervezett szabályozás elfogadáshoz szeretnék minden polgár támogatását elérni, ám ez egyelőre nincs meg – utalt a többnyire kelet-európai országok tiltakozására. Arra viszont szerinte sincs szükség, hogy az ilyen módon külföldön dolgozók után a munkavégzés helyén fizessék meg a járulékokat. Nagyon megbonyolítaná a rendszert – érvelt a politikus.

Nem látja indokoltnak a magyar kormány aggodalmait sem a szociális rendszerek tervezett koordinációjával kapcsolatban. Amíg itt arról hallani, hogy Brüsszel szabályozná például, hogy mennyi legyen a tb-járulék, a biztos szerint erről szó sincs, ahogy arról sem, hogy meghatároznának egy minimálbért. Legfeljebb arra tehetnek javaslatot, hogy minden országban legyen minimálbér, ám egyelőre itt sem tartanak, Magyarországon pedig ez a rendszer már amúgy is jó ideje létezik – emlékeztetett.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.