Akciós THM vagy turistamenü marhapörkölttel és galuskával? Kissé leegyszerűsítve, ez a dilemma foglalkoztatja a kormányt a Kossuth tér 2018-ban lezárni tervezett fejújításával kapcsolatban. Vagy hogy érthetőbb legyen, az, hogy bankfiókok vagy turistáktól hemzsegő étkező- és kávézóteraszok festenek-e jobban a nemzet főterén?

A dilemma igazából nem is dilemma, az Országgyűlés fideszes elnöke, Kövér László és Orbán Viktor miniszterelnök a hvg.hu információ szerint már akkor is az utóbbi mellett kardoskodott, mielőtt a Kossuth tér felújítását átfogó Steindl Imre program 2012-ben elindult.

Az igazi kérdés évek óta sokkal inkább az,

hogyan lehetne rávenni a téren kirendeltséget működtető bankokat – konkrétan az Erstét, a K&H-t, az FHB-t és a Budapest Bankot – a képbe nem illő fiókjaik eltávolítására.

Különösen, hogy a pénzintézetek anno nem véletlenszerűen választottak helyszínt, hanem legreprezentatívabb kirendeltségeiknek szánták és értelemszerűen azóta is annak tekintik az Országház közvetlen közelében működőket, s mint ilyenekhez, logikusan ragaszkodnak is.

Zsibongó teraszokra vágynak

A legkevésbé a tér északi csücskében, a Széchenyi rakpart sarkán álló K&H fiók szúrja a kormányzat szemét, ez valamennyire már kiesik a látogatók útvonalából, a turistamágnes parlamenti látogatóközponttal szemközt lévő Erste, a mellette fekvő FHB, valamint a Vértanúk terénél működő Budapest Bank fiók kipaterolásáról azonban információink szerint hosszú ideje informális egyeztetéseket folytatnak az érintett bankokkal a kormány képviselői. Hogy pontosan kik, az egyelőre nem világos: banki forrásaink szerint a Miniszterelnökség, parlamenti forrásaink szerint a fejlesztési tárca, a Miniszterelnökség hivatalos válasza szerint pedig az Országgyűlés Hivatala foglalkozik a kérdéssel. Utóbbi azonban rövid úton szintén visszadobta megkeresésünket, illetékesség hiányára hivatkozva.

FHB Bank a Kossuth téren

Túry Gergely

Wachsler Tamás, a Kossuth tér megújításért felelős Steindl Imre-program vezetője állítása szerint ugyancsak híján van az ügyben az információknak, a személyes véleményét viszont megosztotta a kérdésről a hvg.hu-val. Értesüléseinket gyakorlatilag megerősítve a szakember azt mondta: a Kossuth tér rehabilitációjával kapcsolatban

az első perctől világos volt a szándék, hogy az Országházat körülölelő terület ne csak Magyarország alkotmányos főterének szimbolikus szerepét töltse be, hanem olyan, közösségi térként is működjön, amelyet nap, mint nap élettel töltenek meg a turisták és a környék lakói.

Az elmúlt két évben több kávézó és étterem is nyílt a téren, ezek jó időben zsúfolt teraszai Wachsler Tamás szerint is azt mutatják, hogy a tervben van üzleti lehetőség a vendéglátósoknak.

Csakhogy bármennyire szeretne is a kormány a napközben is üres, délutántól bezárt, sötét kirakatú bankfiókok helyén is késő estig nyitva lévő bisztrókat vagy fagylaltozókat látni, a rábeszélésen túl jelenleg semmilyen eszköze nincs rá, hogy a térre nem illő, de jogszabályt nem sértő egységeket eltávolítsa, piaci alapú ingatlanbérleti szerződéseikbe beavatkozzon.

Túry Gergely

A kormány nem bízza a véletlenre

Az informális ráhatás, nyomásgyakorlás logikusan eleve csak az állami vagy részben állami befolyás alatt működő pénzintézetek esetén működhetne, a K&H-nál például aligha, de az eddigi tapasztalatok szerint az FHB és az Erste sem állt még kötélnek, a 100 százalékban az MFB tulajdonában álló Budapest Bank pedig eleve a szándék megfogalmazása után (vagyis azzal nem törődve), két éve telepítette a térre a fiókját.

Az országban egyébként nem egyedüli, hasonló patthelyzetet információink szerint a tavaly elfogadott településkép-védelmi törvénnyel, pontosabban a hozzá készülő, még nem véglegesített végrehajtási rendelettel próbálja feloldani a kormány. Ez ugyanis lehetőséget adna az önkormányzatoknak, hogy olyan településképi szabályozást léptessenek életbe, amely a prioritásnak tekintett funkciók működését vagy létesítését ösztönzi, a nemkívánatosakat pedig a helyzetre illő kötelezettségek előírásával hátráltatja, vagy éppen szankcionálja.

A parlament és környéke esetén értelemszerűen a fideszes többségű V. kerület alkothatna ilyen településképi szabályozást, de a kormány, úgy tudjuk, így sem bízza a tér sorsát a véletlenre: a Kossuth tér kiemelt nemzeti emlékhely státuszára hivatkozva kezdeményezi, hogy Belváros-Lipótváros településképi rendeletének megalkotásába a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottságot is vonja be az önkormányzat.

Hogy a térrekonstrukció 2018-ra tervezett befejezéséig eléri-e áhított célját a kormány, nem tudni, az újonnan születő rendelet visszamenőleg mindenesetre nem, csak a jövőre nézve, további bankfiókok nyitásának megakadályozására lehet ebben segítségére.

A kormányzati szándék nem ismeretlen

Marad tehát a harc és a nyomásgyakorlás a háttérben, amelyet a legmesszebbmenőkig diplomatikusan kezelnek egyébként maguk a pénzintézetek is. A tárgyalások állását és a kormányzati nyomásgyakorlás módját firtató kérdéseinkre a Budapest Bank például azt írta: "a kormányzati szándék, hogy a megújult Kossuth téren elsősorban az ott lakók és a turisták számára vonzó üzlethelyiségek működjenek, előttünk sem ismeretlen", a beismerést konkrétumok helyett viszont csak annyival egészítette ki, hogy

a bank Kossuth téri fiókjával kapcsolatos stratégiáját üzleti érdekei és társadalmi felelősségvállalása figyelembe vételével alakítja ki.

Túry Gergely

Az Erste, ha lehet, még szűkszavúbban, ugyancsak sokféleképpen kódolható választ adott, miszerint fiókhálózati stratégiáját a bank üzleti érdekei és az organikus növekedés igényei mellett ügyfelei igényei határozzák meg. Majd, mielőtt ebből bármilyen következtetés összeállt volna, gyorsan hozzátette, hogy kiemelt jelentőségű helyek esetén az előbbiek mellett az Erste "a lokációk szellemiségét és az ehhez kapcsolódó terveket" is tiszteletben kívánja tartani.

Az FHB Bank nem kívánt válaszolni megkeresésünkre. A bank sajtóosztályán annyit mindenesetre elmondtak, hogy Kossuth téri kirendeltségükkel eddig is "sok macera akadt", mert a kiemelt helyen fekvő fiók megjelenésére, portáljára és reklámfelületeire vonatkozóan is szigorúbb szabályokat kellett betartaniuk, mint bárhol másutt az országban.