Kényelmes ugyan az interneten vásárolni, ám nem árt az óvatosság, különösen a fizetésnél. A Kürt összeszedte, mire érdemes figyelni, hogy ne essünk a digitális zsebtolvajok áldozatául.
A weboldal címe és a banki kapcsolata
Maga a webhely is sok információt adhat egy átlag felhasználónak. A böngészőben bárki megnézheti, hogy a weboldal címe https:// jelekkel kezdődik-e? Ha igen, azt jelenti, hogy a webhely rendelkezik tanúsítvánnyal.
Ennek megléte igazolja, hogy az adott oldalt valóban az a vállalat üzemelteti, akitől vásárolni kívánunk. Ha a https egy piros ferde vonallal áthúzott, azt jelenti, hogy a tanúsítvány nem megbízható forrást jelöl, ami aggodalomra ad okot, hisz nem igazolható az üzemeltető megbízhatósága. Ekkor a vásárlás nem javasolt.
Magyarországon számos webáruház banki szolgáltatóval szerződött (pl. OTP, CIB), így ezek a fizetőhelyek valóban biztonságosnak tekinthetők, mivel ilyenkor a vevő adatai nem kerülnek az eladóhoz, azokat a banki rendszer azonosítja és hagyja jóvá a vásárláskor.
A bankkártyán található adatok
Minden adat – kártyaszám, név, lejárati dátum –, amit kiszolgáltatunk, rajta van a bankkártyán. Számos weboldalon a kártya hátulján található biztonsági kódot is kérik.
Az internetes vásárlásoknál azonban más adatok megadása nem szükséges. Kiemelten fontos, hogy ahol PIN-kódot, netán személyes adatokat kérnek, ott gyanakodni kell, és nem szabad megadni azokat.
A legtöbb bank beiktat egy plusz biztonsági kört, például egy sms-ben kapott kóddal jóvá kell hagyni a tranzakciót. Aki teheti, állítsa be ezt a szolgáltatást. Emellett a bankok kínálnak virtuális hitelkártyákat is. Ezeken nincs pénz, csak a vásárlás pillanatában kell ráhelyezni a megfelelő összeget – ajánlja Albrecht Pál, a KÜRT Zrt. Infrastruktúramenedzsment Központ Vezetője.

Ha külföldről szeretnénk vásárolni
Egyre elterjedtebbek az olyan külföldi szolgáltatók, mint a PayPal. Egy ilyen szolgáltató beépül a webáruház és a fizetési tranzakció közé, ezzel újabb azonosítási kört iktatva be a vásárlási rendszerbe.
Ez ismét egy olyan biztonsági szint, amiben megbízhatunk. Ha külföldi webáruházban találtuk meg az ajándékot, a legtöbb, amit tehetünk, hogy megnézzük, az oldal össze van-e kötve internetes fizetési szolgáltatóval, például a fent említett PayPallal, illetve figyelünk arra, hogy a webhely rendelkezik-e tanúsítvánnyal, mellyel igazolhatóan biztonságos a forrás.
Mit kell tenni, ha mégis visszaélés áldozatai lettünk?
Azonnal jelezni kell a bankunknak, hiszen ők tudják kivizsgálni a jogtalan kártyahasználatot. A kártyát azonnal le kell tiltani!
Amennyiben jogtalan kártyahasználat történt, feljelentést kell tennünk a rendőrségen ismeretlen tettes ellen (ezt egyébként a bank kezdeményezi, miután az ügyfélszolgálaton jeleztük a visszaélést). A rendőrség nyomozást indít, amelyben az összes érintettől összegyűjti az elérhető bizonyítékokat az eljárás lefolytatásához. Noha létezik „digitális adatnyomozás” mint szolgáltatás, de ezt a bankoknál az adatkezelési szabályozások okán csak hivatalos szervek kezdeményezhetik.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
