Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Újabb szerzeményekkel bővülhet a kormányközeli megyei napilapok köre – tudta meg a hvg.hu. A váltás után a direkt politizálás jöhet ezeknél az újságoknál is. Emiatt elpártolhatnak az olvasók, a kormányzatnak mégis megéri lecsapni erre a terepre.
Szinte a teljes megyei napilaphálózat a kormányhoz közeli vállalkozókhoz kerülhet – ezt vetítették előre a hvg.hu forrásai azt követően, hogy a Mediaworks és vele a kiadó tulajdonában levő 12 megyei újság az Opimus Presshez került.
A következő célpont a Russmedia lehet, iparági hírek szerint a cég már közel áll a felvásárláshoz. Az osztrák tulajdonban levő kiadó három napilapot publikál, hozzá tartozik a Hajdú-Bihari Napló, az borsodi Észak-Magyarország és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kelet-Magyarország. A tranzakcióról megkérdeztük a cég ügyvezető igazgatóját is, Fodor István azonban nem kívánta kommentálni értesülésünket.
Az mindenesetre a publikus adatokból is látszik, hogy a céget nemrég átszervezték: szeptember végén jegyezték be a Russmedia Digital holdingcéget, amelyet a kiadóhoz hasonlóan Josef Kogler és Fodor István vezet, központja viszont Budapesten van. A holding egyetlen tagja a Russmedia Kiadó – vagyis a csoport többi cége, például a veszteséges ingatlankezelő kimarad belőle.
A holding alapítása persze nem jelent automatikusan eladást, ám hasonló modellt láthattunk nemrég a Mediaworks esetében is, ott is egy cégbe szervezték az eladásra kínált portfóliót.
Fontos változás történt nemrégiben a negyedik nagy megyeilap-kiadónál is. A két legnagyobb példányszámban eladott ilyen újságot, a csongrádi Délmagyarországot és a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföldet kiadó Lapcom éléről a jövő év elején távozik Pallagi Ferenc. Ezt a vezérigazgató, egyben a szintén a Lapcom portfóliójába tartozó Bors főszerkesztője egy héttel a Népszabadság felfüggesztése után jelentette be.
Ez is alapot adhatott azoknak a sajtóhíreknek, amelyek szerint a Lapcom is eladósorba került, és erről már Londonban tárgyalnak a kiadó tulajdonosaival, a kajmán-szigeteki bejegyzésű Radio Bridge Media Holding képviselőivel. Erről a Magyar Narancs cikkezett azt követően, hogy október 25-én bejelentették: az Opimus Press vásárolta fel a Mediaworksöt.
Pallagi Ferenc a hvg.hu érdeklődésére merő spekulációnak nevezte a Lapcom eladását. Úgy fogalmazott: legfrissebb információja szerint nem tettek ajánlatot a tulajdonosnak a kiadó megvásárlására.
A kormány közelében
A legnagyobb falat már „házon belül” van: a korábban az Axel Springerhez tartozó nyolc lap mellé a Mediaworks megszerezte a négy dunántúli megyei lapot és az ország egyetlen városi napilapját, a Dunaújvárosi Hírlapot kiadó Pannon Lapok Társaságát is. A két lapcsalád a hivatalosan szeptember 30-án bejegyzett fúziót követően már együtt került a múlt héten az Opimus Press tulajdonába.
Az új tulajdonosról két dolgot érdemes tudni. Anyavállalata a tőzsdén jegyzett Opimus, amelynek tulajdonosi viszonyai épp annyira nem világosak, mint az, hogy leánycégénél, a tavasszal alapított Opimus Pressnél ki jegyezte le azt a 20 millió eurónyi kötvényt, amelyből (legalábbis részben) a Mediaworks megvásárlását finanszírozhatták. A cégcsoport leánycégeinek vezetése ugyanakkor több szállal kötődik Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez.
Vagyis jelenleg 12 megyei napilap tartozik már egy alig leplezetten kormányközeli portfólióba. Az új vezetői kör – az igazgatóságba bekerült Liszkay Gáborral, a Magyar Idők kiadójának vezetőjével és a lap kiadóigazgatójával, Lóczi Jánossal – első személyi döntése is ide kötődhet. Ez Pauska Zsolt kinevezése volt a digitális portfólió élére. Pauska amellett, hogy 2010 után a Pécsi Újság, majd a hirado.hu főszerkesztőjeként nem titkolta szimpátiáját a mostani kormányzat iránt, korábban igen fontos szereplője volt a megyei lapkiadásnak. 1997 és 2006 között ő volt a főszerkesztője az Új Dunántúli Naplónak, emellett a kiadó Axel Springer 2004-ben rábízta a budapesti helyi napilapnak szánt Reggel vezetését is. Ez ráadásul nem csupán egy lap főszerkesztői pozícióját jelentette, hiszen így ő került az élére az úgynevezett központi szerkesztőségnek is, amely a lapcsalád országos tartalmainak (közélet, gazdaság, életmód) előállításáért felel.
A Reggel alig élt meg egy évet – Pauskát pedig fél évvel az indulás után leváltották –, a kilencvenes évek elején még Ferenczy Europress néven alapított központi szerkesztőség azonban azóta is működik. És nem csak a nyolc volt Axel/Mediaworks-lapnál van így, a többi kiadónál is hasonló formában állítanak elő központi tartalmakat. Vagyis a megyei lapok megszerzésével nem csupán a kiadói jog kerülhet a kormányzat közelébe, de a helyi híreken kívül a lapok negyedének-harmadának az előállítása is.
Ez ráadásul egy igen költséghatékony megoldás. A megyei laprendszert jól ismerő forrásunk kiemelte: ma a Mediaworks korábbi nyolc lapjánál és a központi szerkesztőségben együttvéve alig dolgozik több újságíró, mint a felfüggesztett Népszabadságnál. És amíg a nyolc lapból napi átlagban több mint 110 ezret adnak el, a Népszabadság második negyedéves auditált példányszáma nem érte el a 38 ezret.
És nem is ezek az újságok a legolvasottabbak a megyei napilapok közül: a 18 lap naponta több mint 400 ezer példányban kel el, ez 6-7-szerese az országos közéleti lapok együttes példányszámának. (És fényévekre van attól a néhány ezertől, amennyi a piaci becslések szerint a Magyar Időkből elkel.)
Semmi nem számít
Ezek a kiadók pedig még úgy is nyereségesek tudtak maradni, hogy 2010 óta a kormányzat rátette a kezét a helyi médiumokra. A helyi média fejlesztésére kiírt pályázatok nyomán alapított vagy fejlesztett települési (ingyenes) lapok, rádiófrekvenciák és televíziók ugyanis nem csak a megyei lapok olvasóit – és készítőit – csábították el, hanem ezek lettek az önkormányzatok rendelkezésére álló hirdetési keret haszonélvezői is.
A portfólió duzzasztása még tovább növelheti a hatékonyságot, és még ez sem minden. Ezekbe az újságokba azért is megéri befektetni, mivel sokkal jobban ellenálltak az elmúlt évek lappiaci visszaesésének, mint az országos lapok. Amíg például a Népszabadság példányszáma az elmúlt hat évben a felére esett vissza, a Magyar Nemzetből pedig alig több mint a harmadát értékesítik, mint 2010-ben, a megyékben lassabb ütemű volt a csökkenés. Sőt, a Lapcomhoz tartozó Délmagyarország még növelni is tudta a példányszámát.
Hogy mi a titok? Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója két tényezőre vezeti vissza. Egyrészt egy sokkal stabilabb, jórészt idősebbekből álló olvasói bázisról van szó, amely – ellentétben az országos lapok vásárlóival – jórészt csak ezekből a lapokból tájékozódik. Magyarul: az internetes hírportálok nem jelentenek számukra (ingyenes) alternatívát. Másrészt helyi hírekről a nyomtatott lapok piacán leginkább ezekből a lapokból lehet tájékozódni, ami nem csak az olvasóknak lehet vonzó, hanem a helyi piaci (nem önkormányzati) hirdetők számára is.
Az sem mellékes szempont a hirdetők és az olvasók számára, hogy ezek az újságok kevésbé átpolitizáltak, mint bármelyik országos közéleti lap. Erre egyfelől magyarázat a központi szerkesztés is – korábban többféle színezetű megyéknek kellett ugyanazt a politikai tartalmat előállítani –, de az is, hogy a pártirányultság helyett inkább a bulvárosodás volt a fő irány az elmúlt időszakban.
Urbán Ágnes szerint gyanítható, hogy ez a jövőben változik, és a megyei napilapok is a nyílt kormánypropaganda terepévé válhatnak. Ennél radikálisabb váltást aligha lehetne elképzelni, és félő, hogy az olvasótábor is elpártolhat majd emiatt. A lapunknak nyilatkozó szakértők nem tartják kizártnak azt sem, hogy a példányszám a felére is visszaeshet. Urbán Ágnes szerint ennél nagyobb zuhanás már kudarc lenne, ám távolról sem veszne minden: a választások előtt még így is csaknem egymillió embert érne el a direkt propaganda.
Egymillió embert érint a Népszabadság kiadójának sorsa
Megnéztük, mekkora ajándék lehet a kormánynak az, ha valóban Fidesz-közeli kezekbe kerül a tizenhárom megyei lapot is birtokló Népszabadság-kiadó, és ha a Class FM helyén is egy kezesebb adó lesz hallható.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
