A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a munkaerőhiányt és a kivándorlás okozta problémákat nem fogja megoldani, ha még több határon túli magyar költözik az országba, és a kormánynak amúgy sem érdeke őket elszakítani „ősi szállásterületükről.”
Az Index szerint Parragh László Kecskeméten, az 54. közgazdász-vándorgyűlésen többek között arról beszélt, hogy rendre érvényüket vesztik azok a gazdasági tézisek, amelyeket a rendszerváltás idején fogadtak el. Míg 1989 környékén úgy gondolták, hogy olcsó és képzett munkaerővel képesek leszünk az országba vonzani a külföldi, beruházó cégeket, addig mára "új gazdasági alakzatok jelentek meg": többek között a robotika és a digitalizáció.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében arra is kitért, hogy ma Magyarországon egyszerre kell megküzdeni a munkanélküliséggel és a munkaerőhiánnyal, illetve azzal, hogy a külföldre költöző magyarok hiányát képtelen pótolni a bevándorlás. Amúgy sem érdekünk, hogy külhoni magyarok otthagyják a szülőföldjüket, "ősi szállásterületeinket".
Parragh László szerint a járulékcsökkentés sem hozná el a megváltást, ahogy fogalmazott: "nagy hiba hülyíteni az embereket azzal, hogy a járulékcsökkentés majd megoldja a munkaerőpiaci problémáinkat." Ezzel szemben az érdemi megoldás a termelékenység növelése lenne, különösen a legkisebb cégek esetén. Amire még szükség lenne: jövedelememelés, járulékcsökkentés, a termelékenységnövelés az EU-s pénzek segítségével, a K+F javítása, továbbá érdemi felnőttképzés, mert ami ma helyette van, az leginkább pénzmosoda.
Matolcsy György rápörgött a Selyemútra
Ha Magyarország nyitni fog a Selyemút felé, ez megadja az ország számára az esélyt arra, hogy a magyar gazdaság mérete kétszeresére emelkedjék, azaz újabb 100 milliárd euróval bővüljön a mostani nagyjából 100 milliárd eurót kitevő bruttó hazai termék - véli a jegybankelnök. Matolcsy György az 54.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
