Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A jegybank számításai szerint az államadósság mértéke 2031-ben éri el az alaptörvényben rögzített 50 százalékot. A képet kissé árnyalja, hogy az MNB elnöke, Matolcsy György, még nemzetgazdasági miniszterként más, jóval korábbi céldátumot jelölt meg a Széll Kálmán tervben.
Mi tagadás, az átlagembert nem hozza lázba az államadósság mértékének alakulása. Pedig húsbavágó, a mindennapokat nagyon is érintő kérdésről van szó. Az eheti HVG-megjelent cikk szerzője lépésről lépésre bemutatja, hogy az államadósság elleni harc jegyében kiket hajszolt felesleges áldozatokba a kormány. A lista nem rövid: az alacsony jövedelműeket, a korengedményes és rokkantnyugdíjasokat, az iskolai leszakadókat, az egészségügyben dolgozókat és persze a betegeket.(Nem hagytunk ki senkit?) Mindezt miért? Azért, hogy elmondhassa, a 2010-es 80,6-ról 2015 végére sikerült 75,3 százalékra leszorítania a hiányt. Ha kíváncsi arra, hogy a bő 5 százalékos eredmény mögött milyen valós folyamatok húzódnak meg, mekkora szerepe van a megszorításnak és az ámításnak, olvassa el a cikket a HVG-ben.
A számok kedvelőinek pedig itt egy grafikon arról, hogy miként alakultak a tervezett és a valós folyamatok.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
