Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség új eljárást és egyben még súlyosabb büntetést kért a sukorói telekcsere két elsőrendű vádlottjára, akiket több év letöltendő börtönre ítéltek korábban. Az MNV volt vezetői közleményben adtak hangot döbbenetüknek, azt írták, az ügyészség szembemegy az Ab-val, Strasbourggal és a Velencei Bizottsággal.
Két vádlott – köztük a Pénzügyminisztérium volt államtitkára – esetében új eljárást javasol a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az úgynevezett Sukoró-ügyben – közölte a vádhatóság, miután pénteken továbbították a Szegedi Ítélőtáblának az ügy iratait.
A per első- és másodrendű vádlottja szerint törvénytelen volt az elsőfokú ítélet.
A főügyészség a közleményben azt írta: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. két korábbi vezetőjére kiszabott büntetés súlyosítása érdekében bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartották, míg a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és az értékbecslőt érintő felmentő rendelkezésekkel szemben – a tényállás megalapozatlansága miatt – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozták.
A védelmi fellebbezéseket a fellebbviteli főügyészség egyik vádlott esetében sem találta megalapozottnak – írták.
Börtönbüntetés és felmentés
A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatóját a Sukoró-ügyként ismertté vált perben, Császy Zsolt, a cég volt értékesítési igazgatója pedig halmazati büntetésként 3 év 6 hónap letöltendő börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Császy Zsoltot mint bűnsegédet ítélték el a cselekmény miatt, és magánokirat-hamisításban is bűnösnek találták.
Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették a fenti vád alól. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen 600 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.
Az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott védője felmentésért fellebbezett. Az ügyész az ítélet ötödrendű vádlottra vonatkozó részét tudomásul vette.
Vádlottak: Az ügyészség szembemegy az Ab-val, Strasbourggal és a Velencei Bizottsággal
Tátrai Miklós és Császy Zsolt közleményben reagált a pénteki ügyészségi fordulatra. Ebben megdöbbentőnek nevezték, hogy "az ügyészség egy olyan eljárást kíván tovább folytatni, amellyel kapcsolatban már eddig három alkotmánybírósági határozat, a Velencei Bizottság állásfoglalása és a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ítélete is egybehangzóan kimondta, hogy alkotmánysértő és nemzetközi egyezményekbe ütköző alapokon nyugszik".
Az MNV Zrt. volt vezérigazgatója és egykori értékesítési igazgatója 19 pontban foglalta össze, szerintük miért volt jogsértő az elsőfokú ítélet. A többi között arra hivatkoztak, hogy a bíróság nem teljesítette indokolási és mérlegelési kötelezettségét, olyan tanúra hivatkozott, akit ki sem hallgatott, továbbá olyan bizonyítékra, amelyet maga a bíróság zárt ki az eljárás során.
Szerintük az ügyészségnek ezekre a másodfokú bíróság figyelmét fel kellett volna hívnia, ezt azonban nem tette meg. "Ehelyett a nyilvánossághoz fordult, és az eljárás során már megszokott klisékre épített propagandát, a törvénytelen elsőfokú ítélet súlyosbítását kérve" – fogalmaztak. Hozzátették: remélik, hogy a másodfokú bíróság a büntetőeljárást "4 évnyi tévelygés után" visszatéríti a törvényesség útjára.
| Mi is volt a sukorói telekcsere? |
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
