„Nem Trócsányi irodája” – közleményt adott ki a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda
Rendkívüli közleményt tett ki honlapjára az ügyvédi iroda, mert pontatlannak tartja, ami állami szerződéseiről megjelent.
Az elmúlt napokban az MNB-ügyekkel összefüggésben többször szerepelt cikkekben, tudósításokban a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, ám a cég szerint sokszor pontatlan állítások jelentek meg róluk. Ezért most honlapjukon egy közleményben precízen ismertetik a szóban forgó állami szerződéseket, megemlítve, hogy mivel közpénzekről van szó, ezt az Infotörvény is előírja. A közölt adatok alapján az iroda igazoltnak látja, hogy ezek a szerződései, munkadíjai nincsenek túlárazva, és csak azért kapott pénzt, amiért megdolgozott.
Az iroda erről a három ügyről közölt részletes adatokat |
„1. Az első ilyen ügy, pontosabban ügycsoport, amelyben megszűnt játéktermek perlik az államot összesen mintegy 37,2 milliárd forintra és kamataira. Ezek az – időközben a luxembourgi EU-bíróságot is megjárt – ügyek 2013 ősze óta folynak. Ebben az ügycsoportban az NFM megbízása alapján képviseljük az államot, a megbízási díj és költségek együttes összege 172,65 millió Ft-ban van maximálva; ebből eddig fölfelé kerekítve 48,2 millió Ft-ot számláztunk, ami a pertárgyérték 0,13%-a. A Kúria állandó gyakorlata szerint nincs az a szimpla ügy, ahol az elsőfokú eljárásban az ügyvédi munkadíj nem lenne kötelezően minimum 0,1%. És ez nem szimpla ügy. 2. A második ügy, illetve megint csak ügycsoport, az MNB képviselete 8 ingatlan vásárlása ügyében, bár ezekből 5 a zárás előtt meghiúsult. Munkadíjként itt egy 136,8 millió Ft-os összeg cirkulál, amely összegből azonban csak 45 millió Ft volt a munkadíj, a többi szakértői díj és áfa. A legtöbbet emlegetett ügy az Eiffel Palace; itt pl. a vételár áfa nélkül 45 millió euró (mintegy 13,9 milliárd Ft), az ügyvédi munkadíj és költség viszont ebben az ügyben 7,3 millió Ft volt, tehát a nettó vételár 0,052%-a. 3. A harmadik ügycsoport egyes MNB által alapított alapítványok ingatlanvásárlásai. Itt 6 ügyről van szó, bár abból 2-ben korábban az MNB is volt megbízó. Itt is 100-milliós munkadíjról szól a fáma, ezekben az összmunkadíj valójában 32,6 millió Ft volt, az ingatlanok áfa nélküli összértéke pedig 10,75 milliárd Ft, azaz a munkadíj az ügyérték 0,03%-a.” |
Az iroda kitér arra is, hogy rendszeresen Trócsányi László irodájaként emlegetik, holott az igazságügy-miniszter tulajdoni része mindössze 12,6 százalék (zárójelben megjegyzi, hogy ezt még Trócsányi maga sem írta pontosan vagyonnyilatkozatában, amelyben 16 százalékot említ), ráadásul a miniszter 2007 márciusa óta az ügyvédi törvény szerint szünetelő tag. Azaz tagi jogokat nem gyakorol, az iroda döntéshozatalában nem vesz részt, azóta osztalékot nem kapott és az eredménytartalék terhére emelt tőkéből sem kapott semmilyen részt. 2015-ben az iroda összbevétele negyedével csökkent a 2014-es évhez képest, amikor Trócsányi kormánytag lett. Ennek magyarázata is benne van a közleményben, nevezetesen, hogy az iroda 2015-ben nem vállalt bevétellel járó állami megbízást (egy pro bono ügye volt), pedig 1991 óta nem volt olyan év, hogy ne lett volna ilyen megbízása.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.