Bod Péter Ákos szerint most derült ki, hogy mekkora szükség van a fékekre és ellensúlyokra a demokráciában, utalva ezzel arra, hogy az államfő nem írta alá az MNB-törvény módosítását.
Kemény kritikát fogalmazott meg Bod Péter Ákos, egykori jegybankelnök a Parlament munkájáról, amikor a jegybanktörvény módosításáról kérdezték. "Teljesen paff voltam múlt kedden, amikor a parlamentben a képviselők el merészelték fogadni a módosítást. Már csak azért is, mert a jegybank komoly intézmény, és ha az MNB-re vonatkozó törvényt módosítják, annak van egy menete. A jegybank része az európai banki struktúrának, tehát ki kell kérni az Európai Központi Bank álláspontját, amihez illik adni 60-90 napot. Ez ezúttal nem történt meg. Az pedig abszurd, hogy megkapják a magyar törvénytervezetet hétfőn Frankfurtban, és másnap délutánra foglaljanak állást jogi, javadalmazási ügyekben" - nyilatkozta a nol.hu-nak a szakember.
Hozzátette, "ha valaki kételkedett volna abban, hogy miért fontosak a fékek és ellensúlyok egy demokráciában, hát most nyilvánvaló lett: pontosan azért, hogy ilyen rapid döntések ne tudjanak érvényesen megszületni."
Mint ismert Áder János nem írta alá a jegybanki törvénymódosítást, mivel a köztársasági elnök megállapítása szerint az MNB-törvény módosításai nincsenek összhangban a közpénzekkel való gazdálkodást és a közérdekű információkat érintő alkotmányos rendelkezésekkel, emellett a változtatás visszamenőleges hatálya szemben áll a jogbiztonság alkotmányos elvével.
Bodot a jegybanki alapítványi titkosításokról is kérdezték. Szerinte "egészében véve elhibázott állításra építették az MNB-törvény módosítását. Méltatlannak is tartom a nemzeti bankhoz az egészet. Az én sajátos nézőpontom - mint volt jegybankelnök - szerintaz egésznek semmi értelme nincs, sem a törvény módosításának, sem az eljárásnak." Arra kérdésre, hogy az MNB-elnök Matolcsy György elvesztette-e az önkontrollt, Bod csak anynit válaszolt: "Nehéz lenne vitatkozni ezzel."
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.