Németh Szilárd rezsibiztos új törvényjavaslata szerint visszamenőlegesen sem adja majd ki az állami Magyar Posta Zrt. azokat a szerződéseket, amelyek nyilvánossága "üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna" a cégnek. Ennek okán a jogszabály lényegében mindegyik szerződésre ráhúzható, és félő, hogy mindegyik állami cégnél így járnak majd el.
A közérdekű adatok nyilvánosságának további korlátozását jelentheti Németh Szilárd fideszes rezsibiztos javaslata, mely trükkösen nem az információszabadságról szóló törvényt módosítaná, hanem kizárólag a Magyar Postára vonatkozna – szúrta ki a 444. Lényegében megtiltaná a javaslat azoknak az adatoknak és szerződéseknek a kikérését, melyek kiadása a Posta üzleti tevékenységét sértheti. A jogszabály ráadásul visszamenőleges lenne, ami a jelenleg folyamatban lévő igényléseket is leállíthatja.
A portál úgy értesült, hogy a jogszabály egy prototípus lesz, azaz egy kisebb jelentőségű állami cégénél akarja kipróbálni a kormány, hogy ágazatonként hogyan lehet szűkíteni a közérdekű adatigénylések körén – ezzel megelőzhetnék a tiltakozásokat is. Felvetik, hogy a sorban a Magyar Villamosművek, a Magyar Nemzeti Bank, a Szerencsejáték Zrt. következhet, folytatva a többi jelentősebb állami céggel vagy intézménnyel.
A tavalyi év során három fontos szigorítást már hozott a kormány, miszerint nem lehet olyan adatokat kikérni az államtól, melyek további stratégiai döntést alapozhatnak meg – ami gumiszabályként is működhet, például a Századvég tanulmányainál –, valamint pénzt kérhetnek az adatot kiadó intézmények azért a tevékenységért, amire amúgy a törvény kötelezi őket, például a fénymásolásért vagy a munkatársaik túlóradíjáért. Harmadsorban pedig megszüntették a közérdekű igénylések anonimitását, azaz mindig egyértelműen azonosítható az igénylő személye.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.