Új helyi adófajta bevezetésével szeretné elérni Óbuda-Békásmegyer önkormányzata, hogy azt követően se épülhessenek a kerületi szabályozással össze nem egyeztethető lakóépületek, hogy a kormány a 300 négyzetméter hasznos alapterületű új lakóépületek esetében megszüntette az engedélyeztetési eljárást: idéntől csak bejelentési kötelezettséget írnak elő a jogszabályok.

Az ilyen ügyekben ma már csak kizárólag az építési telekre vonatkozó olyan előírások alapján utasítható el a bejelentés: például akkor, ha nem tartják be az adott területre vonatkozó beépítettség mértékét, vagy a megengedett építménymagasságot. A kormánynak az volt a szándéka az egyszerűsítéssel, hogy – a családi otthonteremtési kedvezménnyel összefüggésben – az újonnan felépítésre kerülő lakóházak, lakóépületek létrehozásához kötődő adminisztrációs terheket enyhítsék.

Képünk illusztráció

Fülöp Máté

Az építésügyi szakemberek részéről ugyanakkor sorra fogalmazódtak meg az aggályok az építési kultúrával, például az épületek tömegformálásával, színezésével kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan lényegében szabaddá vált a pálya a magánépíttetők előtt. Ráadásul a 300 négyzetméternél kisebb új lakóépületek egyszerű bejelentése nem minősül kérelemnek, így az annak benyújtásától számított 15 nap elteltével már kezdődhet is a kivitelezés. Ennek során az építésügyi hatóság egyáltalán nem, az építésfelügyeleti hatóság pedig csak igen korlátozottan vizsgálhatja a helyi építési szabályok betartását. Mindezek nyomán – ahogy az a Bús Balázs polgármester által a mai közgyűlés elé terjesztett tervezetben is olvasható: „az építészeti minőség és a településkép romlása várható”.

A kerület vezetői, úgy tűnik, megtalálták a módját a település szempontjainak érvényesítésére. A helyi előírásoknak nem, vagy csak részben megfelelő építéseket új adófajta sújtaná, ami egyfajta települési giccsadóként működne. Hatálya azokra az épületekre terjedne ki, amelyek a főbb építési előírásoknak ugyan megfelelnek, ám a helyi, egyedi övezeti és településképi előírásokat nem veszik figyelembe, és így megbontanák egy adott utcakép esztétikai egységét, hangulatát.  Mivel az adót nem vagyoni típusú adóként vezetnék be, elsődlegesen nem az adóztatott ingatlan értéke, nagysága képezné a tárgyát, hanem a kerületi szabályoktól való eltérés ténye. A tervezett adó mértéke is elrettentő hatású: évi 500 ezer forint lenne.

Minthogy a parlament két éve lényegében szabad kezet adott az önkormányzatoknak a helyi adók kivetésében, az esztétikai szempontokon nyugvó adó bevezetésének nincs törvényi akadálya – vélik az önkormányzatnál, ahol ezekben az órákban döntenek. Amit, ha az ötlet beválik, más települések is követhetnek.