A kormány egyelőre nem látja indokát annak, hogy változtasson a jövő évi büdzsé parlament által is elfogadott keretfeltételein, a magyar gazdaság stabil növekedési pályán halad, az elmúlt évek konszolidációja után 2013 második felétől érezhető a gazdasági bővülés, 2016 nagy kérdése az, hogy a növekedés milyen szinten folytatódik – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek adott év végi interjúban. 

A miniszter szerint a magyar gazdasági bővülés várhatóan jövőre is meghaladja az Európai Unió (EU) átlagos növekedési rátáját, a kormány nem kíván változtatni azon, hogy jövőre 2,5 százalékos lesz a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése, miközben az infláció a kabinet várakozása szerint 1,6 százalékot ér el éves szinten. Ezzel együtt több pozitív, illetve negatív hatás is mutatkozik a világgazdasági környezetben, amelyek befolyásolják a magyar gazdaság teljesítményét – mondta. Kedvező, hogy a nyersanyagok és az olaj ára tartósan alacsony szinten áll. Negatívan hat viszont, hogy a feltörekvő piacok helyzetét kedvezőtlennek látják a befektetők, így például negatívan ítélik meg a török, a brazil, illetve a dél-afrikai fejlődési lehetőségeket az alacsony nyersanyagárak miatt, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit is – fűzte hozzá Varga Mihály, aki arra is emlékeztetett, hogy a Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltő tartalékbank kamatemelése után a forint is gyengült, igaz kevésbé, mint a többi regionális deviza. 

MTI / Koszticsák Szilárd

Varga Mihály szerint a növekedés idén is erőteljes lesz, éves szinten 3 százalék körüli, miközben a pénzromlás stagnál, a magyar modell, a magyar reformok tehát működnek. A nemzetgazdasági miniszter szerint az adóbevételek idén a várakozásokon felül alakulnak, részben a feketegazdaság visszaszorítására bevezetett online pénztárrendszer, valamint a szintén alkalmazott elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) miatt. A költségvetés kétszeri módosítása után még az azokban lévő számokat is felülmúlják a befolyt adók, pedig ezzel párhuzamosan zajlik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakítása – mutatott rá. 

Varga Mihály szerint ez annak is betudható, hogy a fogyasztási adókból beszedett összeg nőtt, a feketegazdaság GDP-hez viszonyított aránya pedig a korábbi mintegy 30 százalékról 20-22 százalékra csökkent. A térség országai, így Szlovákia, Csehország, Románia adóhatóságaival történő együttműködésnek köszönhetően nagymértékben csökkentek a körhinta típusú áfacsalások – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: még nagyobb lenne az áfával történő visszaélések csökkenése, ha az EU megengedné, hogy a fordított áfa gyakorlatát a mostaninál jóval több termékre kiterjessze a magyar kormány.

2016-ban folytatódik az ekáer-rendszer finomítása, ennek során az ellenőrző pontokon a kamionok, a teherautók súlyát is lemérik majd, "nehogy eltűnjön útközben a rakomány egy része". Emellett az online pénztárgépek használatának kiterjesztése is lezajlik, így a jövőben a kaszinóknál, az autószervizeknél, a fitnesztermekben, illetve az étel- és italkiadó automaták esetében is kötelező lesz a pénztárgépek online bekötése az adóhatósághoz. Az ekáer és az online pénztárgépek használatának bővítése jövőre tovább emelheti a költségvetés adóbevételeit – mutatott rá a nemzetgazdasági miniszter. 

"Sok elemző azt várja, jövőre jelentősen csökken az uniós források beáramlása, én ennél optimistább vagyok, 2017 első feléig az összes pályázat kiírása megtörténik, az előkészítés jól halad" – jelentette ki Varga Mihály. Azt is mondta, hogy idén mintegy 600 milliárd forintot kellett a központi büdzsének megfinanszíroznia az uniós pályázatok előzetes pénzellátása során, mert főleg elszámolási viták miatt késtek az uniós pénzügyi átutalások, ami az ország államadóssági helyzetét is rontotta. 

Varga Mihály a lakásáfa csökkentéséről kifejtette: az áfa levitele a kedvezményes, 5 százalékos szintre, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény feltételeinek javítása népszerűvé teszi az új lakások építését, ez kedvező az ország demográfiai helyzete és a GDP bővülése szempontjából is. Ezzel együtt úgy vélte: kérdés, hogyan hat a várható "építési láz" a központi költségvetés helyzetére, kiadásaira, ezt csupán 2016 első féléve után lehet majd valamelyest megítélni. A folyamatban fékező erő lehet az építőipari vállalkozások kapacitása, mondta, az elmúlt évek során az építőipar annyira leépült, hogy rövid időn belül nem várható a teljesítményének ugrásszerű megemelkedése, szerinte csak fokozatos növekedés várható, bár az biztos, a kistelepüléseken is beindul a házépítési láz. 

A nemzetgazdasági miniszter a bankadó csökkentésének várható hatásáról elmondta: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal februárban aláírt megállapodás alapján a kormány betartotta a szavát, csökkentette a bankadót, bár a törvénymódosítás első változatát az Európai Bizottság elvetette. 

A kormány a költségvetés helyzetét szem előtt tartva ragaszkodott ahhoz, hogy a bankadóból bejövő közteher nagysága 2016-ban nem lehet kisebb, mint ahogy azt a parlament elfogadta. A Magyar Bankszövetséggel, a bankvezetőkkel folytatott egyeztetések révén így alakult ki, hogy a bankadó mértéke jövőre 0,24 százalékra csökken, de a vetítési alap az adott pénzintézet 2009-es mérlegfőösszege lesz. A kormány azt várja, hogy a bankadó mérséklésének hatására beindul a bankrendszer vállalati hitelállományának bővülése, mert az elmúlt években úgy nőtt a magyar GDP, hogy közben zsugorodott a bankrendszer hitelállománya – mutatott rá Varga Mihály.