Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Külföldi tulajdonú cégnél dolgozik? Van egy nem túl jó hírünk
A Magyarországon működő nemzetközi érdekeltségű vállalatok az alapbérek átlagosan 2,8 százalékos emelését tervezik 2016-ra az idei 3,7 százalékos átlagos emelés után - derült ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legújabb bérezési tanulmányából. A fizetések között majdnem tízszeres különbségek vannak.
A felmérésben részt vevő nemzetközi cégek az idén 3,7 százalékkal emelték a béreket magyarországi érdekeltségüknél, ez ugyanakkor jóval elmaradt a 2014 végén előre jelzett 5 százalékos mértéktől - írta közleményében a kamara.
A DUIHK megítélése szerint az alacsony infláció lényegesen mérsékli a béremelési nyomást, és vélhetően hatással van a vállalatok jövőre tervezett átlagosan 2,8 százalékos béremelésére is.
Az elemzésben felhívták a figyelmet arra, hogy az egyéni bérszínvonalat és a tervezett bérnövekedést leginkább a beosztás és a képzettség, valamint a vállalat mérete és földrajzi elhelyezkedése befolyásolja.
A felmérésből kiderült az is, hogy a vezérigazgatók és ügyvezetők éves jövedelme az idén átlagosan 20,4 millió forint volt, míg a fizikai és szakmunkások mintegy 2,3 millió forintot kerestek. Budapesten a bérek 22 százalékkal magasabbak, míg a Dél-Dunántúlon 14 százalékkal alacsonyabbak az országos átlagnál.
A bérek összetételét vizsgálva a tanulmány szerzői megállapították, hogy a teljesítményfüggő, változó javadalmazási elemek elsősorban a vezetők esetében jelentősek, ugyanis a teljes jövedelem 22 százalékát adják. Az ügyvezetőknél a jövedelem 14 százaléka származik változó bérezési elemekből, ez az arány a fizikai és irodai dolgozók esetén csupán 8 százalék.
A DUHIK és a Kienbaum Management Consultants GmbH közös tanulmányának elkészítése során 60 vállalat mintegy 12 600 munkavállalójának bérezési adatait értékelték.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
