Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Valami nem stimmel a magyar bérekkel, sokkal elégedetlenebbek vagyunk az európai átlagnál.
A magyar dolgozóknak csak 33 százaléka elégedett a fizetésével kisebb-nagyobb mértékben – derül ki a Nielsen piackutató hatvan országban, köztük hazánkban végzett felméréséből, melyben a fogyasztók különböző generációinak életstílusát vizsgálták.
Az európai átlag jóval magasabb a magyarnál, a válaszadók 42 százaléka elégedett a fizetésével. Ez a felénél is nagyobb arányban, 51-51 százalékban jellemző a 20 éves és fiatalabb, valamint a 65 éves és idősebb munkavállalókra. Legkevésbé pedig az 50-54 és a 45-49 évesek elégedettek: arányuk 35, illetve 38 százalék.
A különbség valószínűleg nem abban keresendő, hogy a magyarok eleve elégedetlenebbek lennének másoknál. Nemrég a Raiffeisen elemzői álltak elő azzal, hogy hatalmas béremelésre lenne szükség a magyar gazdaságban, mert a növekvő munkaerőhiány már a gazdasági növekedést is akadályozza.
A magyar bérszinttel Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és ipari miniszter szerint is nyilvánvalóan gond van. A Corvinus Egyetem jelenlegi professzora szerint nálunk nagy az állami elvonás, főleg a társadalombiztosítás révén, a cégek ezért nem tudnak vagy akarnak bért emelni.
A legalacsonyabb béreknél azonban még jó ideig nem várható jelentős emelés, a többinél se nagyon.
Nem csak a bérünkkel van bajunk
A felmérés szerint az elégedett magyarok aránya a munkahelyhez kapcsolódó tíz tényező közül kilenc esetében alacsonyabb, mint az európai átlag. Viszont a magyar válaszadók például az átlagnál kedvezőbben ítélik meg vezetőjük, főnökük elvárásait.
A munkakörülményekről 54 százalékuknak pozitív a véleménye, a kollégákról, a közösségi szellemről a munkahelyen pedig 55 százalékuknak.
Európában átlagosan a legfiatalabb és a legidősebb korosztály nyilatkozott legpozitívabban a munkakörülményekről. Előbbiek közül 73, utóbbiaknál 72 százalék az arány, miközben a harmincegy vizsgált ország átlaga 63 százalék. Itt is a 45-54 év közöttiek elégedettségi aránya a legalacsonyabb; 60 százalék.
Ugyanez a helyzet a munka és a magánélet egyensúlyánál: Kisebb-nagyobb mértékben kedvezőnek tartja az európai átlag 54 százaléka. Egyik véglet a legfiatalabb megkérdezettek 62, míg a legidősebbek 73 százaléka. Másik pedig a 45-54 évesek 50 százalékos mutatója. Az elégedett magyarok részaránya csak 45 százalék.
A magyarok legnagyobb arányban (ez a válaszadók 10 százaléka) a marketing/értékesítés/szolgáltatás területét érintő munkát tartaná álommelónak. Utána pedig 8-8 százalék mondta az informatikát és a termelést.
Az európai válaszadók legnagyobb része, 7 százaléka viszont „álommunkának” az informatikát tartja. Ezt 9-9 százalékos arányban mondták a 24 évesnél fiatalabbak, valamint a 30-34 évesek. 8-8 százalék képviselte ezt a véleményt az informatikáról a 25-29, továbbá 35-39 évesek közül.
Európában második álommunkahely a marketing-értékesítés-szolgáltatás, átlag 6 százalékos említéssel. Itt legmagasabb a 35-39 évesek 8 százalékos aránya. 7-7 százalék vágyik erre a területre a 20 évesnél fiatalabbak és a 25-29 évesek közül. A 60-64 évesek mutatója 4, a 45-59 éves korcsoportoké egyaránt 5 százalék.
Ha a cikket érdekesnek találta, kövesse a gazdasági rovat Facebook-oldalát!
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
