Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az Európai Bizottság részletes vizsgálatot indít a Magyarország által a Paks II. atomerőműnek nyújtott beruházási támogatás ügyében - közöle a brüsszeli szervezet. A múlt héten a közbeszerzési regulák megsértésének gyanúja miatt jelentettek be uniós vizsgálatot. A mostani vizsgálat talán még keményebb dió lehet a magyar kormány számára. Azt kellene cáfolnia ugyanis, hogy az oroszokkal kötött szerződés paraméterei úgy vannak kalibrálva, hogy egy magáncég, piaci alapokon is kötne ilyen szerződést. Ennek ellenkezőjét egy neves energetikai szakember levezette pár hónapja.
Ha azt mondtuk múlt csütörtökön, hogy komoly pofont kapott a magyar állam Paks II. miatt, az EU melegen ajánlotta a projekt felfüggesztését, most még nagyobb bajba került a paksi atomerőmű mellett kardoskodó Orbán-kormány.
Az Európai Bizottság részletes állami támogatási vizsgálatot indított a paksi atomerőmű tervezett két új reaktorának építéséhez Magyarország által nyújtott finanszírozás ügyében – írta az EB hétfőn közzétett sajtóközleményében. Azt írják: A bizottság azt fogja értékelni, hogy egy magánberuházó is hasonló feltételek mellett finanszírozta volna-e a projektet, illetve hogy Magyarország beruházása állami támogatásnak minősül-e. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a projekt állami támogatást tartalmaz, a bizottság meg fogja vizsgálni, hogy az a tervezett formában versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.
Ezzel kapcsolatban érdemes visszaidézni: Felsmann Balázs energetikai közgazdász (volt energetikai államtitkár) nyáron ismertetett egy eddig kormányzati oldalról sem megkérdőjelezett számítási modellt, melyből nyilvánvaló, hogy a paksi beruházás csak brutális áramár-növekedés mellett térülhet meg, ellenkező esetben az atomerőmű építése a 10 milliárd eurós (úgy 3000 milliárd forintos) orosz hitel mellett akár további 15 milliárd eurót is igényelhet a magyar államtól (és így az adófizetőktől).
A versenypolitikáért felelős uniós biztos, Margrethe Vestager a következőket nyilatkozta: „Tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést igényel. Úgy gondolom, fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket.”
Az EU-szerződés értelmében a tagállamok szabadon dönthetnek energiaszerkezetükről. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.
2015 májusában a magyar hatóságok bejelentést tettek a paksi atomerőmű területén létesítendő két új atomreaktor építésére irányuló tervezett beruházásról. Ebben a szakaszban a bizottságnak kétségei merültek fel afelől, hogy a szóban forgó beruházás csakugyan piaci feltételek mellett történik, mint ahogyan azt Magyarország állítja. Ezért a bizottság részletesen értékelni fogja a két reaktor építésére, üzemeltetésére és leszerelésére vonatkozó üzleti esettanulmányt az elfogadott ügyleti feltételek alapján, valamint az uniós energiapiac előrejelzéseinek figyelembevételével.
Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy a beruházás állami támogatást tartalmaz, a bizottságnak azt kell biztosítania, hogy a projekt nem eredményez versenytorzulást a magyar energiapiacon vagy más indokolatlan torzulást az egységes piacon. Ahhoz, hogy egy támogatási intézkedés az uniós szabályokkal összeegyeztethetőnek minősüljön, az is szükséges, hogy az adott intézkedés a kitűzött céllal arányos legyen, és egy tényleges piaci hiányosság orvosolására irányuljon. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan feltételek állnak fel, amelyek mellett a piaci erők önmagukban, állami támogatás nélkül nem képesek az adott projekt megvalósítására. Végül a magyar beruházásnak megfelelő ellentételezéssel kell járnia.
A részletes vizsgálat elindításával az érdekelt harmadik felek lehetőséget kapnak az intézkedéssel kapcsolatos észrevételeik kifejtésére. A vizsgálat mindamellett nem befolyásolja az eljárás kimenetelét.
| Az állami támogatások uniós reguláiról |
A vállalkozások javára nyújtott állami beavatkozás az uniós szabályok értelmében állami támogatástól mentesnek tekinthető, amennyiben azt olyan feltételekkel hajtják végre, amelyeket egy magánszereplő piaci feltételek mellett elfogadott volna (a piaci magánbefektető elve). Amennyiben ez az elv sérül, az állami beavatkozás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke értelmében állami támogatást tartalmaz, mivel az olyan gazdasági előnyöket biztosít a támogatás kedvezményezettjének, amelyeket a versenytársaik nem élveznek. A bizottság ezután elvégzi annak értékelését, hogy az ilyen támogatás összeegyeztethető-e a közös uniós szabályokkal, amelyek egyes támogatási kategóriákat lehetővé tesznek. A fentiektől függetlenül a bizottság a múlt héten úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Magyarországgal szemben a Paks II. atomerőmű-projekttel kapcsolatosan, mivel kétségei merültek fel a projektnek az uniós közbeszerzési szabályokkal való összeegyeztetőségét illetően. A magyar hatóságoknak két hónap áll rendelkezésükre a bizottság érveinek megválaszolására. |
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
