Elképesztő nyereséget, mondhatni, extraprofitot hozott tavaly a trafikbiznisz. A cégekbe betett pénz 90 százalékos (!) nyereséget fialt, tehát egy év alatt csaknem visszahozta a trafik azt a pénzt, amit a tulajdonos befektetett. Ennek a töredékéről sem mernek álmodni például az autóiparban, a bankoknál, az élelmiszer-feldolgozásnál – de egyetlen szektor sincs, amelyben ez a jövedelmezőség belátható távolságban lenne. A 2013 közepi újraosztásig a trafikok még 10-20 százalékos sajáttőke-arányos nyereséget produkáltak.
Tudja, hogy mi számít ma őrületesen jó befektetésnek, ha tutira akar menni? A bankbetét biztonságos, a bankok ajánlatai azonban 0–1 százalék között szóródnak (a jegybanki alapkamat 1,35 százalék, ehhez szokták igazítani ajánlataikat a bankok), akciósan azonban 2,5 százalékért is el tudja helyezni a pénzét.
Aki vállalkozik, ennél azért többet szeretne kapni a pénzéért, hiszen a vállalkozás kockázatosabb dolog, mint csak betenni a megtakarított pénzt a bankba. Tavaly Magyarországon az üzleti szférában a cégekbe tett saját pénz átlagosan durván 9 százalékos hozamot termelt, vagyis például egy cégtulajdonos egymillió forintot tett bele a vállalkozásába, és év végén 90 ezer forint lett az adózott nyereség. (Ezt nevezik sajáttőke-arányos nyereségnek, a rövidítése ROE.) Az egyes szektorok jövedelmezősége persze eltérő, de feldolgozóiparban, amelynek a szekere fut, 11 százalékos sajáttőke-arányos nyereség jött össze. Az élelmiszeriparban kissé kevesebb, ingatlanügyekkel pedig nagyon nem érte meg foglalkozni, veszteség jött össze az ágazatban.
Ehhez képest a trafikok ekkorát szakítottak:
Igen, jól látja. Tavaly a dohány-kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknél 90 százalékos (!) volt ez a mutató a cégmérlegekből kigyűjtött, a GKI Gazdaságkutatótól származó adataink szerint. Ez annyit tesz: egyetlen év alatt csaknem visszahozta a trafik azt a pénzt, amit a tulajdonos betett a cégbe.
A piac újraosztásáig átlagos hasznot hoztak a trafikok
Hogy mekkora szó ez, jól mutatja, hogy a 2013 közepi trafikújraosztásig 10-20 százalék között – tehát voltaképpen ott, ahol más szektorokban, a nemzetgazdasági átlag közelében – mozgott a csak cigarettát, dohányárut árusító cégek sajáttőke-arányos nyeresége.
2013-ban egy fél év is elég volt ahhoz, hogy 50 százalékos mutatót hozzanak össze a trafikok.
Ez teszi érthetővé, miért is lehetett fontos 2013-ban a trafikpiacot úgy átrendezni, hogy a dohányboltok egy része a kormánypártokhoz köthető vagy közel álló emberekhez került.
A fenti szám átlag. Elfedi, hogy vannak a trafiktulajdonosok közül, akiknek bejött az új éra, és vannak, akik vegetálnak. De akik nem panaszkodhatnak, azok igencsak jól jártak, ezért lett az átlag kiugróan magas.
A kevés jól helyezkedőnek bejött a biznisz, de a kép vegyes
Van néhány olyan szereplő, akik ezen a bolton óriásit szakítottak. És bár keveseknek megy elfogadhatóan, és a többség csak kínlódik, az is kiderült a 2014-es gazdálkodási adatok böngészése alapján, hogy Sopronban működik például a magyarországi trafikvilág csúcsüzeme, amely 2013-ban fél év alatt 2,6 milliárd forint forgalmat bonyolított, míg a tavalyi, első teljes évében bő 3,5 milliárd forint bevételre tett szert. Az extra forgalom elvileg abból származott, hogy jó helyen vannak – a vevőik 80 százaléka Ausztriából érkezik, és nagyobb tételben vásárolnak, mint a magyarok –, illetve hogy a 16 alkalmazottjukkal hétfőtől szombatig 6–22 óra között főként cigarettát árulnak. A tulajdonosok 2013-ban és 2014-ben is 150 milliós osztalékot vettek ki a cégből. (Ezzel nem állítjuk, hogy ez a soproni trafik és tulajdonosai a jól értesültek közé tartozna.)
Ami azt illeti, nagy buktákat nem találtunk a hírességeknél, illetve a "valaki valakije" trafikosoknál sem.
"A mintegy hatezer koncessziót nyert cég közül ötszáznak, de legfeljebb ezernek megy jól az üzlet, a többiek számára inkább a túlélés a tét" – mondta júniusban lapunknak egy, a dohányértékesítésben évtizedek óta jelen lévő és koncessziót is nyert trafikos. Az, hogy kinek megy jó vagy rosszul, főként a trafik helyével magyarázható. Ugyanakkor az adatok szerint sok kuncsaftra főként Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban és a nyugati határszélen lehetett boltot nyitni, mert máshol inkább csak pangás van. Főként, hogy a déli és keleti országrészben újra jelentős az illegális cigaretta jelenléte.
Így zajlott
Mint az a trafikmutyis botrányból ismeretes, a kormány 2013-ban államosította, majd a koncessziókat újraosztotta a dohány-kiskereskedelmi piacon, aminek a hatására a korábbi, mintegy 30 ezer árusítóhelyhez képest alig 5-6 ezer Nemzeti Dohányboltban lehet legálisan cigarettát vásárolni.
2013 áprilisától, tehát még a júliusi indulás előtt sorozatosan jelentek meg olyan bizonyító erejű írások, amelyek a Fidesz-közeli, kormányközeli kapcsolattal rendelkezők túlnyeréseiről szóltak. A botránysorozat csúcspontja azonban így is az lett, hogy kiderült: a koncessziót elnyerő pályázók mintegy tizede egy pontban összpontosul, hisz közel 500 nyertes koncessziós jog ahhoz a hódmezővásárhelyi székhelyű Continental-csoportot vezető Sánta Jánoshoz kötődött, aki maga is tevékeny szerepet vállalt a trafiktörvény kialakításában.
Bő két év elteltével már vannak olyan bírósági ítéletek is, amelyek az elejétől érezhető mutyizást ki is mondták a piac újraosztásáról.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.