Európa határainak környékén él mintegy 30-35 millió ember, akik olyan élethelyzetben vannak, hogy megindulnak Európa felé. Ha Európa nem tudja visszaszerezni azt a képességét, hogy a külső határait megvédje, legalább is kontroll alatt tartsa, akkor előbb-utóbb felmerül a kérdés, fenntartható-e a schengeni zóna – mondta a miniszter.

A schengeni zóna azon alapul, hogy a minden ország megvédi a külső határokat, és a megvédett külső határokon belül szabad a mozgás – emlékeztetett.

Szijjártó Péter "primér gazdasági kérdésnek" nevezte a gazdaság fenntarthatóságának kérdését Európa szempontjából, mellétéve az energiabiztonságot.

Az Európai Unió a világ lakosságának 7-8 százalékát mondhatja magáénak, a világ gazdasági teljesítményének 15-16 százalékát állítja elő, és a világ szociális, jóléti kiadásainak 50 százalékát osztja ki, ami hosszútávon nehezen fenntartható rendszer – vélte. Kifejtette, hogy régen a versenyképesség biztosításához az adórendszer érv volt, korábban az infrastruktúra minősége is érv volt, de a befektetők most már ezeket is szükséges adottságként kezelik.

Szijjártó szerint az energiabiztonság Közép-Európának égetően fontos kérdés, egész Európa érdeke, hogy a térség energiabiztonságának kérdésköre rendeződjön. "Ezért vagyunk megdöbbenve, hogy a Déli Áramlatot európai barátaink ellehetetlenítették", ugyanakkor a szentpétervári gazdasági fórumon a Gazprom, az Eon, az OMV és a Shell megállapodást írnak alá arról, hogy létrehozzák az Északi Áramlat 2-őt – mondta.

Szijjártó Péter kiemelte: ezért is elementárisan fontos, hogy minden ellenállás ellenére a paksi beruházást végre tudjuk hajtani, mert a paksi atomerőmű kapacitásának bővítése, hosszú távú fenntartása jelenti Magyarország energiabiztonságát.

A miniszter a befektetésekkel kapcsolatban kiemelte: nem szabad, hogy az új beruházásokért folytatott verseny elfedje a már Magyarországon lévő befektetőkkel való együttműködés fontosságát. Rámutatott: jó hír, hogy hétfőn az Audival írt alá egy újabb megállapodást 380 új munkahely megteremtéséről a kormány.

Egyeztetést ígért Szijjártó a Magyar Európai Üzleti Tanáccsal

A külgazdasági és külügyminiszter a rendezvények megígérte, hogy rövid időn belül leül majd egy tematikus megbeszélésre a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) tagvállalatainak vezetőivel, és a munkaerő szakképzésével, az új szakképzési rendszer kérdésköréről egyeztetnek majd.

A hétfőn bemutatott jelentés szerzői az HEBC tagjai, az ABB, az AkzoNobel, a British Telecom, az Ericsson, a GDF Suez, a Magyar Telekom, a Henkel, a Nestlé, az OMV, a Philips, az SAP, a Shell és a Volvo Group Trucks magyarországi legfelső vezetői voltak.

Az ajánlásban a tanács tagjai döbbenetesnek tartják, hogy a népesség harmada Magyarországon szegénységben él, illetve a nélkülözők 43 százaléka gyermek. Ha Magyarország be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba, a gazdaságpolitikán változtatni kell - javasolják. A jelentésről részletesen itt írt a hvg.hu.