Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jó néhány "szakma" nagyot fogott a menekültek megjelenésével, közöttük természetesen az embercsempészeké a legismertebb "foglalkozás", de nem jártak rosszul például a taxishiénák sem. Ez persze az illegalitás földje, de a menekültek ittlétéből és átutazásából sok vállalkozás törvényesen is profitált. Menekülttábor-üzemeltető, nyelvelemzéssel foglalkozó cég, szuvenír boltok, kerékpárüzletek. Felsorolni is nehéz őket – nemcsak itthon, de külföldön is –, de azért megpróbáljuk.
A több száz hazai önkéntes mellett a legális, féllegális és illegális gazdaság is rámozdult a “menekültkonjunktúrára”, nagyon sokan csináltak jó pénzt a migránsok tömeges megjelenéséből. Voltak közöttük, akik mindössze örültek kapacitásaik váratlan teljes kihasználtságának, forgalmuk nem tervezett meglódulásának, és voltak olyanok is, akik egy-egy combosabb áremeléssel is rásegítettek a menekülthullám okozta forgalomnövekedés hozamára. Hasonló folyamatokról számolt be Európában a Wall Street Journal riportja is: a kisboltosoktól a befektetési cégekig mindenki megtalálja a módját, hogy hasznot húzzon a menekültválságból.
A lehúzósak és a szállásadók
Bár még semmiféle szervezett statisztika nem jött ki arról, hogy ki mindenki szakított és mekkorát a menekülthullámból, azért jó eséllyel meg lehet nevezni néhány szakmát, amelyek művelői biztos, hogy pénzt húztak ebből. Tudunk olyan kisboltról a Keleti pályaudvar környékén, amelyik látván, hogy a vasútállomás környékén megtelepedett menekültek nem nagyon merészkednek messzebbre vásárolni, két számjegyű százalékos áremeléssel fölözte le a menekülthelyzet szerintük nekik járó hozadékát.
A bevándorlóhullámot egészen nagy és egészen kicsi vállalkozások is meg tudták lovagolni, de vannak, akik leplezetlenül, szinte bármilyen eszközzel a profit maximalizálására hajtanak. „A kolléga elvette tőlük a 700 eurót (úgy 220 ezer forintot – a szerk.), levitte őket Veszprémbe, mondta nekik, hogy 'Germany', aztán szevasz” – mesélt a hvg.hu-nak egy több mint 20 éve magánfuvarozásból elő budapesti taxis a munkatársáról, aki abban állapodott meg közel-keleti menedékkérőkkel, hogy átviszi őket a határon. Taxisok és alkalmi fuvarozók egyaránt ráálltak a menekültbizniszre, állítólag akár 1000 eurót is elkértek egy fuvarért a határig, miközben arra ügyeltek, hogy ne menjenek át Ausztriába, mert akkor már bűncselekményt követnek el. Olyanról is hallottunk, aki beállt az M3-as autópálya egyik pihenőjébe, és elkezdte kiabálni, hogy „police, police”. Erre a menedékkérők kiugrottak az autóból és elbújtak a bokrokban, a taxis pedig zsebében a fuvardíjjal visszatért Budapestre.
A „jólelkűbb” sofőrök egyszerűen csak kiteszik őket az autóból a határon. A menedékkérők teljesen ki vannak szolgáltatva a csempészeknek. Mások 500 euróért vitték volna el a migránsokat Budapestről az osztrák–magyar határra. Arra is volt példa, hogy dunántúli városokban tették ki a menedékkérőket, mondván, az már „Germany”, sőt olyanok is voltak, akik pont az ellenkező irányba, tehát kelet felé szállították a Magyarország földrajzával kevéssé tisztában lévő menekülteket, majd levettek róluk pár száz eurót.
Megismertünk szegedi taxis történeteket és tarifákat is. „Napközben nincs nagy mozgás, de jöjjön ki a szennyvíztisztítóhoz hajnali 3 és 5 között, olyan, mintha a sztrádán lenne, folyik az alkudozás” – mesélte egy szegedi. „Csinálja ezt mindenki, és egyáltalán nem ma kezdődött. Van olyan ismerősöm, akinek ez volt a megélhetése éveken keresztül, 100 euró, vagyis bő 30 ezer forint volt egy pesti fuvar. 10 évvel ezelőtt is, most is.” Szerinte többen szinte napi elfoglaltságként szállítják a csoportokat, mivel másból nem tudnának megélni. „Egyet kell szem előtt tartani, Kiskunfélegyháza előtt nem szabad felhajtani a sztrádára.”
A tehetősebb menekültek budapesti 2-3 csillagos szállodákban húzták ki a várakozás napjait, ebben a kategóriában nagy volt a kaszálás. A hoteleken kívül Budapesten jól járhattak az airbnb-s szállásadók is. Amikor megrekedtek a Keletinél, volt, aki úgy segített néhány családon, hogy kivett nekik egy Airbnb-n kínált lakást.
Kis boltok, telefontársaságok, junk food cégek, SIM-kártya-nepperek
Előzetes feltételezéseinket alátámasztották a Migration Aidtől származó értesüléseink is, amelyek szerint a nyilvánvaló nyertesek – MÁV, taxisok, buszosok, pénzváltók – mellett nagyon jól jártak például a pályaudvarok körüli kisboltok, pizzaszeletesek és egyéb junk food vállalkozások, a SIM-kártya-nepperek, gyógyszertárak. Leszboszon, a menekültek által Törökország felől elsőként elért egyik szigeten például dolgoznak a Vodafone utcai árusai is, akik 10 eurós SIM-kártyákat kínálnak nekik, akciós csomagban, amihez 50 százalékkal olcsóbb kompjegy jár Athénig. A görög telefontársaság, a Cosmote is hamar kiküldte az embereit a szigetekre és a menekülteket fogadó állomásokra, hogy megszórják őket 12 eurós SIM-kártyákkal.
Vélhetően nem jártak rosszul a pénzváltók sem, a csúcsidőszakban komoly sorokat láttunk a főpályaudvarok közelében működő exchange butikok előtt. Nem volt ez máshogy az unió többi, a menekülési útvonalakban fronthelyheztben lévő országaiban sem.
A Western Union görög leányvállalata a tranzakciós díjakon szakíthatott nagyot, miután Athénban naponta 20 ezer eurót fizetett ki a menekülteknek. Olaszországban az Európán kívülieknek szolgáltató Extrabanka kaszál a menekülteken, miután az elmúlt években mintegy félmillióan értek partot Észak-Afrikából.
Fellendült a kempingcuccokat áruló üzletek forgalma is, a segítő önkéntesek, de a menekültek is tömegével vásárolták polifoam matracokat, olcsóbb hálózsákokat, hiszen sem a Keletinél, sem a Délinél, sem a Nyugatinál semmiféle pihenő infrastruktúra nem állt rendelkezésre. Ugyancsak az átlagosan megszokottnál több mobil WC-re volt szükség, ezek kölcsönzői is számottevően bővíthették forgalmukat.
Nagyvállalatok, amelyek a monopolhelyzetük miatt kaszáltak
Külön kategória azok a nagyvállalatok, amelyek monopóliumuk okán elkerülhetetlenül gazdasági kapcsolatba kerültek a migránsok tömegeivel, és mit szépítsük, elég hamar felismerték az ebben rejlő profitmaximalizálási lehetőségeiket.
Közöttük az egyik nagy nyertes a MÁV lehetett, elég csak a sok Bécsbe, Münchenbe megváltott menetjegyre gondolni, amiknek aztán az utazás meghiúsulását követően a vasúttársaság állította bürokratikus és fizikai akadályok, a nem-, illetve félretájékoztatás miatt csak töredékét váltották vissza. Vagy azokon a brutálisan túlszámlázott – 150 euró körüli áron megszámított – bárcákon is combos “nyereséget” tehetett zsebre a MÁV, amiket a nyugati határ felé közlekedő vonatokon “követtek el” a kallerek – a normál jegyek Bécsig 13 és 19, Berlinbe pedig 40 euró közötti összegbe kerülnek.
Amikor pedig megindult a menekülteknek az osztrák határhoz szállítása – amiben azért lássuk be, a MÁV azért kiugróan balfácán módon vette ki a részét, akár önkéntes döntése volt, akár a kormányzati akaratot teljesítette –, feltehetően az autóbuszos cégek forgalma lódult meg. Több olvasói jelzés is befutott hozzánk, hogy akik Bécsbe terveztek menni vasúttal, inkább hagyták az egészet, és a Volánbusz járataira vettek jegyet.
Ugyancsak látványos a házhozszállító hiper- és szupermarketek forgalmának felfutása, de ez a fajta többletnyereség természetében is gyökeresen eltérő, ezek a cégek ugyanis nem csináltak semmi különöset ebben a helyzetben, csak szolgáltattak – a több megrendelés az ölükbe hullott, már-már talált pénzt hozott nekik. Nagyon sok segítő állampolgár rendelt a Tescótól vagy a G Robytól árucsomagot a menekültszervezeteknek. A Tesco – amely egyébként e szolgáltatásával meg is jelent a Migration Aid honlapján – webáruházának forgalma a cégtől kapott információk alapján is fellendült a menekültek érkezése nyomán. A Tesco mellett a másik jelentős házhozszállító, a G Roby megrendelései is felfutottak ebben az időszakban. E két cégnél érdemes lenne ismerni az egy-egy címre kiküldött szállítmányok értékét és gyakoriságát is, ezek az adatok sokat elárulnának a menekültügyi konjunktúráról.
Szegeden telt házzal mentek a szállodák és az autókölcsönzők
A délvidéki nagyváros jó ideje a hírek középpontjába került a közeli röszkei határátlépő miatt, amit a menekültek Szerbiából megcéloztak. Ottani forrásaink szerint a világsajtóba is bekerült várost elárasztották nem csak a migránsok, hanem a nemzetközi sajtó képviselői is. Ott van a hazai és külföldi tudósítócsapatok mellett, többek között, az ENSZ hozzávetőleg 50 fős delegációja, vagy a Human Rights Watch csapata is. Ők pedig nem sátortáborokban laknak, hanem szállodákban és bérelt autókkal közlekednek. Így az alföldi nagyváros szálláshelyei fullon működtek, telt ház volt mindenütt, bérautót kapni egyenesen lehetetlen volt – így azt sem lehet kizárni, hogy feltűntek alkalmi személyszállítók vagy bérautósok.
Szerbiában is sokan jól jártak a menekülthullámmal azokon a kistelepüléseken, ahová a menekültek érkeztek. Ilyen például Magyarkanizsa a szerb–magyar határ közelében, ahol volt, hogy egy-egy külföldről érkezett családnak egyetlen éjszakára 300-500 euróért adtak ki üresen álló házat.
| A munkaerőpiacot is bemozdíthatja a menekülthullám |
Bár az ide érkezettek többsége továbbmenne, akik itt maradnának, munkavállalóként lépnének a munkaerőpiacra. A CBA figyelmét nem is kerülte el ez a lehetőség: "amennyiben lesznek olyan menekültek, akik letelepednek országunkban, és a megfelelő szakképesítés megszerzését is vállalják, akkor természetesen tudunk számukra alternatívát nyújtani a munkavégzés tekintetében. Mi magunk is foglalkozunk szakképzés szervezésével, így akár ebben is a segítségükre tudunk lenni." Hasonlóan gondolkodnak német vállalatok is. Egyre több német vállalkozó tölti fel Szíriából és Afganisztánból érkező migránsokkal a megüresedett munkahelyeket, de már nagy cégek is kampányolnak a munkáskézért. A német autógyár, a Daimler a német döntéshozókhoz fordult, hogy engedélyezzék a menekültek munkába állását egy hónappal azután, hogy megérkeztek az országba – írja a Der Spiegel. |
A görög szigeteken szuvenír boltok is konzervet árultak
Nem csak a telefontársaságok számára lendült fel az üzlet most Leszboszon, az egyik égei-tengeri görög szigeten, ahol a menekültek Törökországból gumicsónakokkal elérik az EU területét (a másik három fontos sziget Kosz, Khiosz, Szamosz). A szigeteken közel 300 ezer menekült haladt át idén. A Wall Street Journal szerint sok középosztálybeli család van a menekültek között, akik képesek fizetni a sok költséget.
A szigeten az élelmesebb görögök hamar ételt és italt kínáló kioszkokat állítottak fel, és a szuvenír boltok is árulnak konzervet. A hotelek is jól jártak az érkezőkkel, és a menekültek tömegesen veszik a lábbeliket, sátrakat és hálózsákokat a menekülttábor mellé kiálló görög árusoktól, persze drágábban, mint a boltokban.
Beszálltak a bizniszbe a vagyonkezelők is: menekülttáborokat üzemeltetnek
Vannak olyan cégek is, amelyek olyan migránsoknak szóló szolgáltatásokban látnak üzleti lehetőséget, amit az államok éppen nem tudnak vagy nem akarnak kínálni. Egy londoni befektetési társaság, az Equistone Partners Europe Ltd. például menekülttáborok üzemeltetésében lát növekedési lehetőséget. A vagyonkezelő cég többnyire amerikai nyugdíjalapok és például a szaúd-arábiai társadalombiztosítási alap pénzét fekteti be.
A brit cég a tulajdonosa például az osztrák menekülttáborokat üzemeltető cégnek, az ORS Service AG-nek. A nonprofit szervezetekkel versenyben álló társaságot persze vádolják, hogy hasznot húznak az emberek nyomorúságából, de a tulajdonos cég azzal érvel a vádak ellen, hogy jobb és hatékonyabb szolgáltatást tudnak kínálni, mint az állami vagy a segélyszervezetek. A társaság 2011-ben nyerte el a jogot, hogy üzemeltesse az összes szállást, amiben menedékkérőket helyezhetnek el. A vállalásai között szerepel, hogy németórákat biztosít, és például olyan osztrák értékekre tanítja a menekülteket, mint a pontosság és a megbízhatóság.
Jól járt néhány légitársaság is a menekültüzlettel. Az Air Berlin tavaly 350 ezer kormányzati eurót kaszált azokkal a járatokkal, amelyek a kiutasított menedékkérőket szállították. Egy svéd nyelvelemzéssel foglalkozó cég tavaly 900 ezer dollár közpénzt kapott a svéd kormányzattól, hogy közreműködjön a menedékkérők származási országának megállapításában.
Macedóniában a kerékpárbizniszt lendítette fel a menekülthullám. Mivel az ottani pályaudvarokat fokozottan figyelik a rendőrök, a háborús zónákból érkező menekültek kerékpárokat vásárolnak, és azzal próbálnak Szerbiába jutni. A rozzant bicikliken, amelyeket a helyiek akár 150 ezer forintnak megfelelő összegért adtak el nekik, sokan pici gyerekeket is visznek magukkal.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
