Az Orbán-kormány egyik fő ígérete az volt, hogy radikálisan átalakítja az államot. Már a 2010-es kormányprogram is a bürokráciacsökkentést tűzte ki célul, és azóta szünet nélkül folyik az átalakítás. Megtörtént az önkormányzati rendszer és a területi közigazgatás átszabása, a kormányhivatalok kialakítása, a járási rendszer létrehozása, az iskolák és egészségügy államosítása.

Lázár János júniusban beismerte, hogy az állam átalakítása kudarcot vallott, az állam riasztó állapotban van. Ezt sok színes történettel megerősítették nekünk a bürokráciában dolgozók is, de már jól látszik a kudarc a számokon is. A Policy Agenda átnézte az éves költségvetések zárszámadását, hogy adott évben mennyien dolgoztak a kormányzatnak, és ez mennyibe került az adófizetők számára. A kutatóintézet szerint hiába hozott létre Államreform Bizottságot a kormány, a túlzott állami növekedést nem tudja/akarja feltartóztatni.

Önkormányzattól el, kormányba be

Az állam átalakításának kulcsszava az elmúlt években a központosítás volt. Az Orbán-kormány több területen átalakította a fenntartói, „üzemeltetői” viszonyokat, és a kormányhoz került az egészségügyi intézmények egy része, az oktatási rendszer jelentős része, az önkormányzati államigazgatási feladatok egy része.

Emiatt az önkormányzatoknál dolgozók száma csökkent, a központi kormányzatnak dolgozók száma viszont nőtt:

Az önkormányzatoknál dolgozók létszámának pontos változását sajnos nem tudjuk, ugyanis ezt 2009 óta nem teszik bele a zárszámadásokba. Azt lehet tudni, hogy 2009-ben még 486 ezer ember dolgozott nekik, ami a Policy Agenda becslése szerint 280 ezer főre csökkenhetett. Ennek alapján az államapparátusban dolgozók összlétszáma (önkormányzatok + központi aparrátus) nőtt az öt éve tartó bürokráciacsökkentés alatt. Ennek megfelelően az önkormányzatoknál kevesebbet költenek már a bürokráciára, a központi költségvetési szerveknél viszont megugrott a kiadás, és évek óta folyamatosan nő:

A Policy Agenda számításai alapján nem egyszerűen az történt, hogy az önkormányzatoktól átpakolták a dolgozókat a központi kormányzatba, a kiadásnövekedés oka főleg az, hogy 2009-hez képest 11,5 százalékkal nőtt a létszám is. Így nőtt a bürokráciára elköltött közpénz is: 2009-ben még csak 2048 milliárd forintot költöttünk a dolgozókra az önkormányzatoknál és a központi kormányzatnál, 2014-ben pedig már 2444 milliárd forintot, majd 20 százalékkal többet.

Sok a fejes, sokba is kerül

Mégpedig nagyon: 2010-ben a köztisztviselők, kormánytisztviselők és közalkalmazottak között 12 584 vezető volt, 2014-ben már 17 708. A növekedés mögött részben az áll, hogy bővült a közszféra, részben pedig az, hogy az önkormányzatoktól átvettek is növelték a vezetők számát.

Ahol sikerült lefaragni a költségeket, az a választott tisztségviselők köre. Ide tartoznak az országgyűlési képviselők, a köztársasági elnök, alkotmánybírák, Kúria elnöke, és a legfőbb ügyész, ombudsman és helyettesei. Az ő számuk

• 2014-ben 315 fő volt és 4 milliárd forintba került a rendszeres személyi juttatásuk
• 2009-ben 427 fő volt és 4,2 milliárd forintba került a rendszeres személyi juttatásuk

A sokat reklámozott „kisebb parlament” viszont valójában drágább, mint a nagyobb volt:

• 2014-ben 285 képviselő 3,5 milliárdba került
• 2009-ben 384 képviselő 3,4 milliárd forintba került

A kormány fejesein (miniszterelnök, miniszterelnök-helyettesek, miniszterek, kormánybiztosok, miniszterelnöki biztosok és miniszteri biztosok, sem spórolt a kormány, közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok) se sikerült a spórolás

• 2014-ben 324 állami vezető volt, ami 3,6 milliárd forintunkba került
• 2009-ben 155 állami vezető volt, ami 1,8 milliárd forintunkba került