Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A földek tulajdoni lapjára az adásvétel után 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznének be, csak a törvényes örökös tulajdonába kerülhetne át a termőföld. Ezzel zárnák ki a spekulánsokat, úgymond. A földeket piaci áron, esetenként értékbecslés nélkül adhatnák el. A földvásárlás szabályait átíró törvényjavaslatról keddi ülésén tárgyalhat a kormány.
Piaci áron, 20 éves elidegenítési tilalom mellett kerülne a termőföld a gazdák tulajdonába a földművelésügyi miniszter által előterjesztett kezdeményezés szerint, amelyet a kormány mai ülésén tárgyalhat – olvasható a Napi Gazdaság keddi számában.
A javaslat alapján bizonyos földek – így például szőlők, gyümölcsösök és halastavak – esetében nem lesz kötelező az értékbecslés, hanem a megyénként kialakult aranykoronánkénti átlagáron hirdetik majd meg a területet.
A tervezet kitér a spekulációs céllal vásárlók távoltartásához szükséges biztosítékokra is: az adásvétel után a tulajdoni lapra 20 éves elidegenítési tilalmat jegyeznek be, amelynek értelmében a megvásárolt föld meghatározott ideig a törvényes öröklés kivételével más tulajdonába nem kerülhet, ellenkező esetben a terület visszakerül az Nemzeti Földalaphoz (NFA).
Ezen kívül a javaslat több ponton is módosítaná, illetve pontosítaná a NFA-hoz tartozó földrészletek hasznosításáról szóló kormányhatározatot, például nyilvános árverést csak a 10 hektár feletti területek esetén tennék kötelezővé, ez alatt pályáztatás útján nyerhetnék el a földet a gazdák.
Az előterjesztés szerint egyelőre a teljes hazai termőföldállomány mintegy tíz százalékát, 400 ezer hektárnyi állami termőföldet értékesítenének.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
